Külföldi önkéntesek Ukrajnában: a II. világháború óta először lőhettek német katonák oroszokra

A Frankfurter Allgemeine Zeitung újságírójának sikerült kapcsolatba lépnie olyan külföldi önkéntesekkel, akik állításuk szerint Németországból mentek harcolni Ukrajnába. Ha az általuk elmondottaknak hitelt adunk, akkor a második világháború óta először fordulhatott elő, hogy német katonák orosz katonákra lőttek.

Voltak, akik tényleg harcolni akartak menni

Részben Volodimir Zelenszkij ukrán elnök felhívására több tízezer külföldi önkéntes jelentkezett Japántól Kanadáig, hogy fegyvert fogjanak Ukrajnában az oroszok ellen. A német lap újságírója a Telegram nevű közösségi oldal „Önkéntesek Ukrajnáért” nevű csoportjában próbált meg kapcsolatba lépni olyanokkal, akik az ukránok oldalán akartak harcolni. A legtöbben rövid úton elhajtották a riportert, nem voltak hajlandóak szóba állni vele. Ez annyiból érthető, hogy ahogy Magyarországon, úgy Németországban is törvényellenes katonákat toborozni idegen ország hadseregébe. Végül a csoport adminisztrátora lépett kapcsolatba az újságíróval, tudni akarta, hogy valóban csak riportot akar-e írni a külföldi önkéntesekről, vagy le akarja buktatni őket.

Az újságírónak végül sikerült olyanokkal csetelnie, akik nemcsak okoskodtak a csoportban, hanem tényleg el akartak menni harcolni Ukrajnába. A csoportot pár nappal később meg is szüntették a Telegramon, de az újságírónak sikerült egy magát Andrejnek nevező emberrel kapcsolatban maradnia, aki állítása szerint 27 önkéntessel készült Ukrajnába indulni.

A férfi, akinek a valóságban másik szláv hangzású neve van, azt állította magáról, hogy hivatásos katonaként szolgált a német hadseregben, a Bundeswehrben a parancsnoki támogató zászlóaljban kommunikációval és rádiózással foglalkozott. Az üzenetváltások alapján az is kiderült róla, hogy kapcsolatban áll a berlini ukrán nagykövetséggel.

Gyülekező

A férfi március 11-én autóval indult a lengyel–ukrán határra. A Korczowa–Krakovec határátkelőn ment át Ukrajnába, ott egy novojavorivszki benzinkúton volt a találkozó. A terv szerint innen vitték őket egy kiképzőbázisra. Novojavorivszk alig 20 kilométerre keletre fekszik Javorivtól, amelyet március 13-án orosz rakétatámadás ért. A kiképzőközpontot ért légicsapásban az ukránok szerint 35-en, az oroszok szerint legalább 180-an halhattak meg – nagyrészt külföldi önkéntesek. Ez volt eddig a legnyugatabbra eső terület Ukrajnában, amit orosz katonai támadás ért, a lengyel határtól és a NATO területének határától mindössze 24 kilométerre fekszik. Az oroszok nem véletlenül támadták ezt a vidéket, mert a hírszerzésük szerint ide érkeznek be az Ukrajnát támogató külföldi fegyverszállítmányok és önkéntesek.

Két nap múlva sikerült beszélnie az újságírónak Andrejjel, aki felderítőként műholdas telefonnal is rendelkezett. A háborúban a mobiltelefont nem szabad használni, mert az oroszok ezek alapján mérik be az ellenséges célpontokat. Andrej a műholdas telefont is csak az ukrán vonalaktól és a stratégiailag fontos épületektől távol merte használni.

A férfi azt mondta: túl van az első bevetéseken, a körülményekhez képest fizikailag és mentálisan jól van. A férfi megadta egy másik német önkéntes elérhetőségét, aki magát Janninak nevezte. A férfi azt állította magáról, hogy aktív szolgálatban van a Bundeswehrnél, ahol páncélgránátos és kommandós kiképzést kapott.

„A katonák most egy hosszabbat alszanak”

Janni elmondása szerint vele együtt négy, Szászországból származó német vett részt azon az őrjáraton, amelyen Kijev északnyugati részén megláttak egy érkező orosz konvojt. Csapdaként akadályt állítottak nekik az úton, és sikerült felrobbantani a konvoj élén haladó csapatszállító járművet. Az önkéntesek ezután körülbelül hatvan méterről tüzeltek az oroszokra, amíg mind a tíz vagy tizenegy katonát „ártalmatlanították”. Arra a kérdésre, hogy megölték-e őket, nem érkezett egyértelmű válasz, csak annyi: „A katonák most egy hosszabbat alszanak.” A Frankfurter Allgemeine Zeitung ennek kapcsán írja azt, hogy a második világháború óta talán ez volt az első alkalom, amikor német katonák orosz katonákra lőttek, ráadásul Ukrajnában, ahogy 81 évvel ezelőtt – bár ezek a németek most formálisan nem a német hadsereg kötelékében harcolnak ott.

A riportból is kiderül, hogy a harctéren nem könnyű az élet. A két németnek éjszaka hajnali háromig egy éjjellátó készülékkel kellett figyelnie a környéket, a -1 fokos hidegben kétóránként volt váltás. Egyikük azt mondta, hogy utoljára Németországban zuhanyozott három nappal azelőtt. Elmondásuk szerint a fronton nem dúskálnak az ételben, egyelőre a saját maguk által vitt amerikai túlélőcsomagokból esznek vagy az oroszok által hátrahagyott fejadagokat, amelyeket viszont bőségesen találni mindenhol szétdobálva. Ezek szavatossága ugyan néha lejárt, de a vákuumba csomagolt ételek ehetők. Éjszaka négy-öt órát tudnak aludni hálózsákban egy laticelen. Néha romos házakban, sátrakban vagy deszkákkal megerősített, földbe ásott lyukakban húzzák meg magukat.

Tapasztalataik szerint a civileknek még nehezebb, akik eleve kétségbe vannak esve a háború miatt, sokan elvesztették hozzátartozóikat, és nekik még kevesebb az élelmük. Ijesztő, mondták, hogy most is nagyon sok gyereket látni a háborús övezetben. A német önkéntesek azt is megosztották az újságíróval, hogy az ukránok elég rosszul bánnak az orosz hadifoglyokkal, gyakran verik és rugdossák őket.

Két nappal később a német újságírónak ismét sikerült beszélnie a magát Janninak nevező önkéntessel, aki azt mondta: az oroszok több bajtársát, köztük németeket is megöltek az egyik összecsapásban.

Néhány önkéntesről tudnak, akik korábban a Bundeswehrben szolgáltak

Az üzenetváltásokból kiderült, hogy Andrejnek van családja, Janninak viszont nincs, őt senki nem várja Németországban. Ő tisztában van azzal, hogy aktív Bundeswehr-katonaként jelenleg bűncselekményt követ el, amelyért akár több év börtönbüntetést is kaphat Németországban. Azt is tudja, hogy kettős állampolgárként elveszítheti német állampolgárságát, de ő idealisztikus céllal csapott fel önkéntesnek. Szerinte az ő kiállásuk is kell ahhoz, hogy civilek életét mentsék meg, az orosz konvoj kiiktatása is ezt a célt szolgálta. Azt mindketten visszautasították, hogy önmagában a háború vonzotta őket. Janni, aki külföldi misszió tagjaként szolgált már korábban is háborús övezetben, azt mondta: „Biztos vannak itt olyanok, akik a háborúra gerjednek, de ők elég hamar szembesülnek a valósággal, amikor rájuk lőnek.”

A német újság próbálta ellenőrizni az Ukrajnában harcoló önkéntesek kilétét és történeteik valóságtartalmát, de ez a jelen körülmények között nem volt lehetséges. A riporter hiába kérte mindkét katonát, hogy küldjenek képet Ukrajnából, azt a választ kapta, hogy harc közben és utána nem azon jár az eszük, hogy fényképeket csináljanak.

Egyikük azt válaszolta: vannak, akik szívesen csinálnak képeket arról, hogy az oroszoktól zsákmányolt muníciót pakolják, de ehhez előbb az ukrán katonák holttestét „odébb kell rakni”, hogy azok ne látsszanak a fényképen.

A lap elsősorban azt szerette volna ellenőrizni, lehetséges-e, hogy a Bundeswehrben aktív katonai szolgálatot töltő ember a felettesei tudta nélkül Ukrajnában harcoljon, ahogy a magát Janninak nevező férfi állította. A német védelmi minisztérium a FAZ kérdésére azt válaszolta: csak néhány olyan emberről tudnak, akik korábban a Bundeswehr kötelékében szolgáltak, és most Ukrajnában harcolnak. A minisztérium olyan külföldi önkéntesről nem tud, akik jelenleg is a hadseregben szolgálna. A lap szerint elképzelhető, hogy még nem tűnt fel a vezetésnek, hogy valamelyik hivatásos katona hiányzik, elvégre a magát Janninak nevező férfi csak egy hete van Ukrajnában, akár szabadságon is lehet.

A cikk eredeti verziójában az önkéntesek helyett a zsoldos kifejezés szerepelt. Ezt a megjelenés után javítottuk, a hibáért elnézést kérünk.