Románia vezetői határozottan elítélték az Ukrajna elleni orosz offenzívát

Csütörtökön hajnalban Vlagyimir Putyin orosz elnök „különleges katonai művelet” végrehajtását rendelte el Ukrajnában, ezzel pedig a nemzetközi közvélemény szerint is

ténylegesen kezdetét vette Ukrajna inváziója.

Bogdan Aurescu román külügyminiszter a Twitteren közölte, hogy Románia kérte az észak-atlanti szerződés negyedik cikkének aktiválását, azaz a szövetségesek közötti konzultáció elindítását az ukrajnai katonai konfliktus miatt.

A negyedik cikket olyan esetekben aktiválják, ha egy NATO-tagállam úgy ítéli meg, hogy a területi integritása, politikai függetlensége vagy biztonsága veszélyben van. Lengyelország is hasonló döntést kért a NATO-tól.

Románia kormányfője, Nicolae Ciucă tartalékos tábornok határozottan elítélte az Ukrajna ellen intézett orosz támadást, úgy fogalmazva, hogy ez egy törvénytelen agresszió, amely ellentétes a nemzetközi jog elveivel. A román kormányfő kifejezte szolidaritását az ukrajnai vezetéssel, és bejelentette: továbbra is kiáll a szomszédos állam szuverenitása és területi egysége mellett.

Klaus Iohannis román államfő összehívta a Legfelsőbb Védelmi Tanácsot (CSAT), az ülést követően pedig kijelentette, az ukrajnai katonai konfliktus körülményei között szükség van a NATO keleti szárnyának alapos megerősítésére, számolt be az Agerpres hírügynökség.

„Az erőnk elsősorban az egységünkben rejlik. Nem félünk, és együtt megingathatatlanok maradunk egy olyan agresszorral szemben, aki a világbékét veszélyezteti az akcióival” – fogalmazott Klaus Iohannis.

„Nagyon világosan szeretném hangsúlyozni: Romániát nem vonják be az ukrán katonai konfliktusba”

– mondta még a román államfő.

Ugyanakkor hangsúlyozta, hogy az ország NATO- és EU-tagsága, valamint az Egyesült Államokkal való stratégiai partnerség erős biztonsági garanciát jelent. „Az ország még soha nem élvezett jobb védelmet bármilyen potenciális agresszióval szemben” – fogalmazott. Azt is hozzátette: Románia felkészült az Oroszország és Ukrajna közötti konfliktus esetleges elhúzódásának gazdasági és humanitárius következményeire.

A G4media.ro portál arról számolt be, hogy a román légierő két F–16-os harci Falcon repülőgépe kíséretében egy ukrán Szu–27 katonai repülőgép szállt le az ország keleti részén levő Bákóban. A hírt a védelmi minisztérium megerősítette. Közleményük szerint a gép engedély nélkül repült be Románia légterébe, ezért a szabályoknak megfelelően léptek kapcsolatba vele, és azonnali leszállásra szólították fel.

Románia északi részén több helyszínen is fogadhatnak ukrajnai menekülteket

A román–ukrán határ mellett, Szatmár megyében egyelőre nem érezhető az orosz–ukrán konfliktus hatása: pánik nincs, az élet a megszokott mederben zajlik.

Altfatter Tamás, a megye alprefektusa a Transtelexnek azt mondta: Szatmár megyében a katasztrófavédelmi hatóság 58 férőhelyet tart fenn, ennyi személyt tudnak elszállásolni, ha esetleg Ukrajna irányából menekülők érkeznének. Hozzátette: a helyek számát tudják bővíteni, ha erre szükség lenne. Úgy vélte azonban, ilyesmire valószínűleg nem kerül sor. Ha mégis érkeznének Ukrajna irányából nagyobb számban menekülők, igénybe vehetik a határtól távolabb, a Máramaros megyei Nagysomkúton fenntartott központot. Az 58 férőhely kapcsán elmondta: ezek már a rendszerváltás előtt is léteztek, nem az utóbbi hónapok feszültségei miatt alakították ki ezeket.

Altfatter Tamás szerint a Szatmár megyei lakosság körében pánikhangulat nem érzékelhető, megjegyezte ugyanakkor, hogy „a harcok csak most kezdődtek”.

A megye területére eső román–ukrán határszakaszon, mint megtudtuk, nem történek jelentős változások az utóbbi hónapokban: nem erősítették meg a határvédelmet, és a Halmi-Nevetlenfalu közötti átkelő forgalmában sem észleltek jelentős változásokat. Itt főleg teherforgalom zajlik, a személyforgalom csekély mértékű.

Az alprefektus szerint a román külügyminiszter nyilatkozatai arra engednek következtetni, hogy Szatmár megyében nem kell nagyszámú menekült érkezésére készülni. „A külügyminisztérium kommunikációja szerint az esetlegesen útnak induló menekülők számára nem Románia lenne az elsődleges célország” – magyarázta a helyettes kormánymegbízott.

Incze Lajos, Halmi község polgármestere kérdésünkre elmondta, a határ menti településen élők egyelőre fel sem fogják, mi történik, és hogy potenciálisan milyen veszélyeket hordozhatnak az események.

„Az emberek egyelőre nem aggódnak, reméljük, hogy igazuk van, és megállnak a dolgok a jelenlegi szinten. De ez a nagypolitikára tartozik, mi túl kicsik vagyunk ahhoz, hogy befolyásolni tudjuk az eseményeket” – tette hozzá Incze Lajos.

A Halmival szomszédos Kökényesd lakosai ugyancsak arról számoltak be, hogy az embereket különösebben nem aggasztja, sőt, igazából nem is érdekli, mi folyik az orosz–ukrán határ közelében. Az egyik lakos kérdésünkre elmondta, annyit vett észre, hogy az utóbbi időben lisztből, olajból meg cukorból többet vásároltak és bespájzoltak az emberek, a többi alapélelmiszert pedig a faluban megtermelik maguknak.

Az erdélyi magyarság nem egyértelműen elutasító a putyini politikával szemben

Miközben a román közvélekedés meglehetősen oroszellenes, addig az erdélyi magyarok egy részének esetében más a helyzet. Novák Csaba Zoltán RMDSZ-es szenátor, a bukaresti parlament külügyi bizottság tagja a Marosvásárhelyi Rádiónak arról beszélt, hogy az erdélyi magyarság körében észlelhető oroszpártiság is felmerülhet mint nemzetbiztonsági szempont.

Véleménye szerint amennyiben Oroszország eszközként használja az Ukrajnában élő orosz etnikumú csoportokat, és terjeszkedő politikájában mintegy ötödik hadoszlopként használta a krími oroszokat is, félő, hogyha Románia ebből a perspektívából indul ki, akkor „gyakorlatilag az erdélyi magyarok jelentős részére is kiterjeszthető ez a nemzetbiztonsági kockázat”. Mint kifejtette: nemcsak azért, mert egy másik etnikumhoz tartoznak, hanem mert részben egy másik állam, a magyar állam polgárai is, ugyanakkor jelen vannak náluk az oroszpárti megnyilvánulások.

„Ha megfigyeljük és ezt nem kezeljük tabuként, hanem a megfelelő mértékű önkritikaként, akkor azt látjuk a közösségi médiában, az egyes hozzászólásokban – nem kis számban –, hogy vannak nagyon erőteljes oroszpárti megnyilvánulások az erdélyi magyarok részéről. Amennyiben erre figyel a román titkosszolgálat, akkor azt mondhatja, hogy az erdélyi magyar lakosság egy bizonyos része oroszpárti vagy ilyen jellegű megnyilvánulásokat tesz. Ez ürügyet szolgáltathat arra, hogy akár nemzetbiztonsági kockázatként tekintsenek ezekre az emberekre, csoportokra, vagy pedig – eltúlozva a problémát – egy teljes közösséget bélyegezzenek meg, ami egyáltalán nem kedvez az erdélyi magyaroknak” – fejtette ki az RMDSZ szenátora.