Jogállamiságot fenyegető veszélyeket lát Szlovéniában az Európai Parlament

Szlovénia jogállamiságát fenyegető veszélyekre hívja fel a figyelmet az az állásfoglalás, amelyet 356 támogató és 284 ellenszavazat mellett fogadott el az Európai Parlament csütörtökön.

Az állásfoglalás az államügyészi kinevezésekre, a média szabadságára fókusztált. A képviselőket mélyen aggasztja „a nyilvános vita színvonala, az ellenséges légkör, a bizalmatlanság és a mély polarizáció” az országban. A szavazás a novemberi plenáris ülésen lezajlott vitát zárja le – állt az EP közleményében.

A Fidesz az SDS barátja

Janez Jansa – aki 2004–2008 és 2012–13 után 2020 márciusa óta harmadszor miniszterelnök – Orbán Viktorral szoros kapcsolatot ápol. A Fidesz és a Szlovén Demokrata Párt (SDS) szövetségét az is jelzi, hogy egy oknyomozó portál szerint Magyarországról négymilliárd forintnak megfelelő összeg érkezett a szlovén kormánypárthoz és a hozzá köthető médiacéghez, amelynek magyar alapítója is van.

A szlovén kormánynak nagyobb szüksége van a lojális pártsajtóra, mint a Fidesznek, mivel ott az állami hírügynökség (STA) nem felel meg annyira a kormányzati elvárásoknak. Szeptemberben lemondott az STA igazgatója is, miután eredménytelen tárgyalásokat folytatott a kormánnyal.

„Soha nem veszek részt az újságírói autonómia eltiprásában”

– írta akkor Bojan Veselinovič.

Az STA szlovén hírügynökségtől a kormány visszatartott költségvetési pénzeket, nehezítve ezzel a működést. Novemberben ugyan elindult a 10 hónapon át visszatartott pénzek kifizetése, de félmillió euróval még mindig adós a kormány.

Igaz, az EP állásfoglalása elismeri, hogy a kifizetések mostanra elindultak, de felszólítja a kormányt, hogy rendszeresen teljesítse a kifizetéseket, és garantálja a hírügynökség szerkesztői függetlenségét.

Az EP képviselői „továbbra sem nyugodtak amiatt, hogy prominens közéleti személyiségek és politikusok, köztük kormánytagok újságírókat támadnak, lejárató kampányokat és a közéleti részvételt akadályozó stratégiai pereket indítanak ellenük.

Felszólítják a kormányt, hogy megfelelő módon finanszírozza az RTV szlovén közszolgálati televíziót, és hagyjon fel a szerkesztői munka politikai befolyásolásával.

A szlovén média tulajdonviszonyainak átláthatatlansága szintén aggodalomra ad okot. A képviselők egyértelmű szabályokat várnak az állam vagy az állami vállalatok hirdetésre fordított összegeire vonatkozóan, és elvárják a megfelelő hozzáférést a nyilvános információkhoz” – áll az EP közleményében.

Van ügyész, csak nem elég stabil

Szlovénia ugyanakkor más utat jár be, mint Magyarország, hiszen a 2,5 milliós ország csatlakozott az Európai Ügyészséghez. Igaz, sokáig ez volt az egyetlen tagja a testületnek, amely nem delegált oda saját ügyészt.

Ezt a fél éven át tartó hiányosságot novemberben pótolta ugyan Ljulbljana, ám az EP szerint aggasztó, hogy a szlovén kormány jogszabály-módosítást javasol, amely lehetővé tenné az ügyészek kinevezési kritériumainak visszamenőleges hatályú módosítását, „vagyis a két újonnan kinevezett ügyész bármikor elbocsátható lenne.”

Aggályos az is, hogy Szlovéniában a jelenlegi 258 ügyészi álláshelyből csak 206 van betöltve. Legalább 15 megválasztott államügyész vár kinevezésére, miközben a Bizottság a 2021. évi jogállamisági jelentés Szlovéniáról szóló országfejezetében megállapította, hogy az államügyészek kinevezése indokolatlanul késik. Az EP „tudomásul veszi a Bírói Tanács és az Államügyészi Tanács forrásainak megnövelését, és kéri, hogy a szlovén kormány a megerősítésre váró nemzeti ügyészek kinevezési eljárását is zárja le.”