Kim Dzsongun az életminőség javítására szólította fel az észak-koreai kormányt

A phenjani rezsim szócsövének tekintett KCNA hírügynökség hétfőn számolt be az előző napi jubileumi eseményekről, azt írta, hogy művészeti előadásokkal, gálaműsorokkal és tűzijátékkal ünnepelték a Koreai Munkapárt alapításának 76. évfordulóját. Az ilyen alkalmakkor tartott nagy katonai díszszemléről nem tett említést, jelenti az MTI.

Az észak-koreai gazdaság évek óta szenved az atom- és fegyverprogramja miatt bevezetett nemzetközi szankciók miatt, a heves esőzések és áradások pedig súlyosbították a helyzetet. Egy ENSZ-jelentésben – amelybe a múlt héten nyert betekintést a Reuters hírügynökség – az szerepelt, hogy az éhínség jelenti a legnagyobb veszélyt a koronavírus okozta világjárvány idején még nagyobb elszigeteltségbe vonuló Észak-Korea számára, és a súlyosbodó humanitárius helyzet válságba torkollhat.

Kim a vasárnapi ünnepségen mondott beszédében azt hangoztatta, hogy az országra hatalmas feladatok várnak a gazdaság kiigazításában és fejlesztésében, és a közelmúltbeli párt- és kormányüléseken kitűzött gazdasági célok elérésében. A beszéd és a grandiózus biodíszlet a lenti videóban is megnézhető:

„A zord helyzet ellenére az egész párt számára az egység megteremtése az egyetlen módja a lendületes előrehaladásnak a példátlanul fontos munkában” – hangoztatta Kim, de egyetlen szóval sem utalt arra, hogy megrekedtek az észak-koreai atomfegyverek leszerelését célzó tárgyalások a nyugati országokkal. Az országvezető óvott attól, hogy a kormánytisztviselők igényt tartsanak kiváltságokra és kedvezményekre, mindig mérlegelniük kell szerinte, hogy a munkájuk nem sérti-e az emberek érdekeit vagy nem okoz-e nekik bajt.

Az állami média híradásai szerint Kim egy zsúfolásig megtelt teremben, sötét ruhát viselő illetékesek előtt mondta el ünnepi beszédét. Közösségi távolságtartás jórészt nem volt, a résztvevők maszkokat sem viseltek, de nem voltak láthatók másfajta járványügyi intézkedések sem. Észak-Korea eleddig egyetlen koronavírus-fertőzöttről sem számolt be, de szigorú határzárat foganatosított, korlátozta a szabad mozgást, és más intézkedéseket is bevezetett.

Az amerikai külügyminisztérium elsősorban a phenjani kormányt tette felelőssé a rossz humanitárius helyzetért, azzal vádolta a rezsimet, hogy továbbra is kizsákmányolja polgárait, megsérti az emberi jogokat, az ország rendelkezésére álló forrásokat pedig tiltott tömegpusztító fegyverek gyártására és ballisztikusrakéta-programjára költi.