Észak-Korea állítja, hogy sikeresen tesztelt egy új hiperszonikus rakétát, de tartani még biztos nem kell tőle

Az észak-koreai állami hírügynökség, a KCNA beszámolója szerint Észak-Korea kedden sikeresen tesztelt egy hiperszonikus rakétát, ezzel olyan nagyhatalmak mellé csatlakozott, mint Kína, Oroszország vagy az Egyesült Államok. A hír elsőre aggasztónak tűnhet, ám a dél-koreai vezérkari főnökök szerint az általuk rögzített adatok alapján a rakéta egyelőre a fejlesztés korai szakaszában jár, egy szakértő szerint pedig az sem biztos, hogy sikeres volt a teszt, mert a rakéta a jelek szerint csak a Mach 5-ös sebesség felére gyorsult fel – írja a Reuters.

A KCNA beszámolója szerint az új, Hvaszong-8 nevű rakéta első tesztkilövése során a nemzetvédelmi tudósok megbizonyosodtak a rakéta irányíthatóságáról és stabilitásáról az aktív szakaszban. Az MTI összefoglalója szerint azt is hozzátették, hogy a rakéta a műszaki specifikációinak megfelelően teljesített, beleértve ebbe az irányítási manőverező képességet, valamint a hiperszonikus robbanófej siklórepülési jellemzőit is. A KCNA stratégiai jelentőségű fegyverként hivatkozott a rakétára, ami általában azt jelenti, hogy nukleáris töltet hordozására is alkalmas lehet. Az állami hírügynökség szerint az új rakéta kifejlesztése növeli Észak-Korea védelmi képességeit.

A kísérletet közvetlenül azelőtt hajtották végre, hogy New Yorkban, az ENSZ-közgyűlés ülésszakának általános vitáján felszólalt Kim Szon, Phenjan ENSZ-nagykövete, kifejtve, hogy senki sem vitathatja el Észak-Korea jogát az önvédelemhez és a fegyverkísérletekhez. A nagykövet felszólította az Egyesült Államokat és Dél-Koreát, hogy a diplomáciai tárgyalások újraindítása érdekében töröljék el a „kettős mércét” a fegyverprogramokkal kapcsolatban. A washingtoni külügyminisztérium kedden elítélte az újabb észak-koreai rakétakísérletet.

Az amerikai hadsereg indiai-csendes-óceáni parancsnoksága közölte, hogy a rakétakísérlet nem jelentett veszélyt az Egyesült Államokra vagy szövetségeseire nézve, ugyanakkor rávilágított az ENSZ Biztonsági Tanácsa által betiltott észak-koreai fegyverprogram destabilizáló hatására.

Azt mindenesetre érdemes leszögezni, hogy bár a KCNA óriási sikerként állította be a kísérletet, a dél-koreai hadsereg által rögzített adatok alapján aligha kell tartani a rakétától, mert számottevő időre lenne szükség ahhoz, hogy bevetésre kész legyen. Hiperszonikusnak azokat a repülő testeket nevezzük, amelyek legalább a hangsebesség ötszörösére, vagyis Mach 5-ös sebességre képesek gyorsulni, a dél-koreai hírszerzés szerint azonban az északi rakéta 2,5 Machra tudott felgyorsulni.

Egy szakértő szerint az észak-koreai technológia messze le vannak maradva a kínai, orosz vagy amerikai hiperszonikus rakétáktól, ami fontos tény akkor, amikor még ezek az országok is csak pár perces tesztrepüléseket tudnak felmutatni. Észak-Korea jelenleg valószínűleg nem is velük akar versenyezni, inkább rövid hatótávú rakétákat próbál fejleszteni, amelyekkel Japánt és Dél-Koreát veheti célba. A nagyhatalmak ezzel szemben Mach 15 és Mach 20 közti sebességre képes rakétákban gondolkodnak, amelyeket nem is atomtöltetekkel terveznének használni.

A hiperszonikus rakéták a magasból lecsapva, durván 19 és 80 kilométer közti magasságból, zuhanórepülésben érik el célt – amivel meg tudják kerülni a ballisztikus rakéták elfogására telepített védelmi rendszereket –, észlelni is nehéz őket, repülés közben pedig nagyon nehéz megmondani, hogy hova fognak becsapódni. Ez azt jelenti, hogy eddig soha nem látott hatékonysággal lehetne velük megbénítani egy ellenséges ország kormányát, fegyverarzenálját, vagy kommunikációját anélkül, hogy szembe kellene nézni a nukleáris fegyverek bevetésével járó következményekkel.