Szlovák elöljárók kiborultak Kövér beszédén, amit Szlovákiában mondott el a kitelepített magyarok emlékművének átadásán

A szlovákiai magyarok és németek állampolgárságuktól való megfosztását elrendelő 33. beneši dekrétum hatályba lépése után 76 évvel Somorján állítottak emlékművet a kitelepítetteknek kedden, a szobor átadásán Kövér László házelnök is részt vett és beszédet mondott. Beszédet, ami nem igazán tetszett sem a szlovák külügyminiszternek, sem a szlovák parlament elnökének; mindketten megjegyezték, hogy több tiszteletet érdemel Szlovákia, pláne, ha éppen olyan jó a kapcsolat a két ország között.

De mi verte ki a biztosítékot?

Kövér László a szobor felavatásán arról beszélt, hogy „a magyar állam elítéli a kollektív bűnösség bármilyen elvét. Megkövette zsidó honfitársainkat, országgyűlési határozattal ítélte el a németek elüldözését magyarországi szülőföldjükről, és nemzeti emléknappá nyilvánította a felvidéki magyarság kitelepítésének kezdőnapját”, számolt be róla az MTI. Ezzel párhuzamosan a V4-en belül, de azon kívül is olyan bizalomerősítő politikára törekszik a magyar kormány, mondta Kövér, ami lehetővé teszi a legnehezebb nyitott kérdések kölcsönösen elfogadható lezárását is az államközi kapcsolatokban.

Példaként említette Szerbiát, akikkel közel jutottunk a konfliktusok lezárásához, így „van erkölcsi alapunk arra is, hogy szelíd, de állhatatos türelemmel várjuk a bocsánatkérés és elégtételadás gesztusát a magyarok ellen a múltban elkövetett bűnökért, az utánunk következő nemzedékek békéje érdekében” – fogalmazott. A szlovák sajtó beszámolója szerint Kövér úgy fogalmazott:

„A magyarság nem bocsáthatta meg az ellene elkövetett bűnöket, mert a mai napig nem kértek bocsánatot tőle. A jogfosztás megaláztatás és szülőföldről való elűzetés a mai napig lezáratlan történet az emlékezetünkben és nyílt seb a lelkünkben.

A magyarok és szlovákok közös keresztény hite és közép-európai sorsközössége, valamint államaink érdekközössége mindannyiunkat arra kötelez, hogy a 20. századi közös történelmünk nyílt sebeit a 21. században begyógyítsuk”.

Szlovák külügyminiszter: Csalódott vagyok

Ivan Korčok szlovák külügyminiszter szerint az a módszer, ahogy Magyarország legfőbb képviselői folyamatosan megnyitják a történelmi kérdéseket, szembemegy Magyarország azon deklarált igyekezetével, amely szerint igyekeznek jó bilaterális kapcsolatot ápolni Szlovákiával, írja a Parameter.sk.

„Csalódott vagyok amiatt, hogy Budapestről állandóan üzeneteket és kioktatást kapunk a közös történelmünkkel kapcsolatban. Határozottan elutasítom azt, hogy Magyarország második legfőbb közjogi méltósága szükségét érzi, hogy Szlovákiában prezentálja a saját történelemolvasatát”

– idézi a lap a szlovák külügyminisztert, aki szerint a szlovák képviselők is megtehetik, hogy elmondják, milyen történelmi feladatai lennének Magyarországnak, ennek ellenére ők nem teszik meg, főként nem Magyarország területén szervezett rendezvényeken.

„A Magyarország iránti tiszteletből nem tesszük ezt, de azért sem, mert a háború utáni elrendeződés egyszer és mindenkorra lezárt téma, kapcsolatainkat pedig a jelenre és a jövőre akarjuk fordítani. Ennek része a mai békés együttélés a magyar nemzetiségű polgártársainkkal”

– fogalmazott a szlovák politikus, aki aztán felszólította a magyar állam képviselőit, hogy „mérlegeljék szavaikat, ne zavarják meg a békét, és tartsák tiszteletben a Szlovák Köztársaságot mint egyenértékű partnert”.

A szlovák házelnök a mértékletességnek örülne

Boris Kollár, a szlovák parlament elnöke is reagált a külügyminiszter szavaira, és közleményében azt írta, egyetért a szlovák külügyminiszter kritikájával.

„Nagyon örülnék, ha a magyar oldal mértékletes volna ezekben a témákban, mint a Szlovák Köztársaság. Magyarország a stratégiai partnerünk, a kölcsönös tisztelet és megbecsülés elengedhetetlen a két ország jó kapcsolatainak megtartásához”

– írta a közleményében a politikus, aki mérsékeltségre szólította fel Magyarország képviselőit.