Donald Tusk szerint a lengyel kormánypárt elhagyja az EU-t, egyesek polexitet emlegetnek

A lengyel legfelsőbb bíróság és a rendes bíróságok bíráira alkalmazandó új fegyelmi rendszer elfogadásával Lengyelország nem teljesítette az uniós jogból eredő kötelezettségeit, az új jogszabály nem egyeztethető össze az uniós joggal – közölte ítéletét csütörtökön az Európai Unió luxembourgi székhelyű bírósága.

Az Európai Bizottság (EB) azért indított keresetet az uniós bíróság előtt, hogy kiderüljön, Lengyelország teljesítette-e uniós jog szerinti kötelezettségeit az ország bíráira alkalmazandó új fegyelmi rendszer elfogadásával.

A Lengyelország ellen korábban emiatt kötelezettségszegési eljárást indító EB annak kimondását kérte a bíróságtól, hogy Lengyelország megsértette az uniós jog alkalmazásában részt vevő nemzeti bírák függetlenségével, illetve az előzetes döntéshozatal iránti kérelmek rendszerével kapcsolatos követelményeket.

Az Európa Unió Bírósága csütörtökön kihirdetett ítéletével helyt adott az Európai Bizottság összes panaszának, és megállapította, hogy Lengyelország nem teljesítette az uniós jogból eredő kötelezettségeit.

Az ítélet indoklásában az uniós bíróság többek között megállapította, hogy a

lengyel igazságszolgáltatást nemrégiben érintő reformok a legfelsőbb bíróságnál felállított új fegyelmi tanács számára nem biztosítják a pártatlanság és függetlenség garanciáit. A fegyelmi rendszer lehetővé teszi, hogy a rendes bíróságok bírái által hozott határozatok tartalmát fegyelmi vétségnek minősítsék. Ennek megfelelően a határozat felhasználható a bírósági döntések politikai ellenőrzése vagy a bírákra gyakorolt nyomásgyakorlás céljából, ezzel befolyásolva a döntéshozatalt.

Lengyelország nem garantálja, hogy a rendes bíróságok bírái ellen indított fegyelmi ügyeket észszerű időn belül megvizsgálják, illetve nem biztosítja a megvádolt bírák védelemhez való jogának tiszteletben tartását sem.

Emlékeztettek arra is, hogy az igazságszolgáltatásról szóló szabályozás megakadályozza a lengyel bíróságokat abban, hogy közvetlenül alkalmazzák az igazságszolgáltatás függetlenségét védő uniós jogszabályok egyes rendelkezéseit.

Az új lengyel rendszer, amely magában foglalja a bírák kinevezésének folyamatát is, „alááshatja az érintett bíróságok függetlenségét”.

Az uniós bíróság ítéletében arra szólította fel a lengyel hatóságokat, hogy orvosolják ezt a helyzetet.

Morawiecki: Diszkrimináció, máshol is ez megy

Frissítés 15:25: Lengyelország miniszterelnöke, Mateusz Morawiecki kommentálta az Európai Unió Bíróságának ítéletét:

„A Nemzeti Igazságszolgáltatási Tanács végzi el ezt az eljárást, amely szinte teljesen megegyezik a spanyol eljárással. Évek óta működik ez náluk, és nem is zavarta ez [a Bíróságot], nálunk ugyanez működik, és zavarja őket. Nem, nem értek egyet ezzel a diszkriminációval”

– idézi Morawiecki szavait a Gazeta.pl – „Nem engedhetem meg, hogy Lengyelországgal rosszabbul bánjanak, mint másokkal, és hogy hátrányos megkülönböztetésben részesüljünk.”

Tusk: Kaczyński elhagyja az EU-t

A France24 azt írja, hogy a csütörtöki döntés

a lengyel kormány kritikusai szerint egyfajta „polexitnek”, vagyis bizonyos szempontból az EU-ból való kilépésnek tekinthető.

Donald Tusk, aki korábban Lengyelország miniszterelnöke, majd az Európai Tanács elnöke is volt, és aki komoly bírálója a Jaroslav Kaczyński vezette lengyel kormánypárt, a Jog és Igazságosság (PiS) politikájának, a döntés után azzal vádolta a PiS-t, hogy „elhagyják az EU-t”.

Hangsúlyozta, hogy „Ennek csak mi, lengyelek tudunk sikeresen ellenállni”. Szerinte „Nem Lengyelország, hanem Kaczyński hagyja el az EU-t, a pártjával együtt”.

A lengyel alkotmánybíróság alkotmányellenesnek minősítette az uniós bíróság döntését

Az ügy előzménye, hogy alkotmányellenesnek minősítette szerdán a lengyel alkotmánybíróság az Európai Unió Bírósága által ideiglenesen elrendelt intézkedéseket a lengyel bírák fegyelmi felelősségére vonatkozó szabályozással szemben.

Az alkotmánybíróság ítéletében úgy fogalmazott, hogy a lengyel bírók „nem válnak az Európai Unió bíráivá a közösségi jogszabályok alkalmazása során”, emellett hangsúlyozta, hogy a lengyel legfelsőbb bíróság fegyelmi kamarája az egyetlen, amely szankcionálási jogkörrel bír a lengyel igazságszolgáltatásban.

A varsói üléssel szinte egy időben Rosario Silva de Lapuerta, az uniós bíróság alelnöke ismertette a luxemburgi székhelyű bíróság témába vágó határozatát, amellyel az EU ismét felszólította Lengyelországot, hogy „azonnal függessze fel” a lengyel fegyelmi kamara által elfogadott döntések alkalmazását, mivel úgy ítélte meg, hogy a kamara „függetlensége és pártatlansága nem szavatolt”.

A lengyel alkotmánybíróság döntésének kihirdetése után Zbigniew Ziobro lengyel igazságügyi miniszter, főügyész kijelentette: „megelégedéssel fogadta az egyetlen lehetséges ítéletet”. „A lengyel alkotmány és a jogszerűség elsőbbséget élvez azokkal a kísérletekkel szemben, hogy megpróbálják politikailag felhasználni az Európai Unió szerveit annak érdekében, hogy megkíséreljenek beavatkozni tagállamok belügyeibe, ez esetben Lengyelországéba” – jelentette ki. Ziobro ezenkívül kijelentette azt is, hogy „a lengyel alkotmány a legfontosabb jogi okmány az országban”, tehát a lengyel jog elsődleges az uniós törvényekkel szemben.

Adam Bodnar lengyel emberi jogi biztos az ítélettel kapcsolatban úgy vélekedett:

a döntés újabb lépést jelent afelé, hogy Lengyelország elhagyja az uniós jogot, és de facto leválasztja Lengyelországot az európai jogszerűségről.

Az uniós bíróság tavaly áprilisban elrendelte a lengyel fegyelmi kamara rendelkezéseinek felfüggesztését, a varsói kormány ennek nyomán fordult a lengyel alkotmánybírósághoz, kérve a testület véleményét arról, vajon az EU-testület jogosult-e olyan előzetes intézkedések elrendelésére, amilyeneket Lengyelországgal szemben hozott.

(MTI/France24)