Marine Le Pen pártja leszerepelt a francia regionális választások második fordulójában

Marine Le Pen pártja, a szélsőjobboldali Nemzeti Tömörülés leszerepelt a jövőévi francia elnökválasztás főpróbájaként emlegetett regionális választások második fordulójában és egy régióban sem tudott győzedelmeskedni, írja a Le Monde. A voksoláson nagyon alacsony volt a részvétel, mindössze a szavazókorú népesség 34,3 százaléka járult az urnákhoz. Ez csak 1 százalékkal magasabb a múltheti első forduló rekordalacsony részvételénél.

A választások után a jobbközép Köztársaságiak lehetnek a legelégedettebbek, a kontinentális Franciaország 13 régiójából ugyanis 7-ben az ő jelöltjük nyert az exit pollok szerint. Az erőviszonyok azonban nem változtak az előző, 2015-ös regionális választások óta. A 13 régióból jobboldal ugyanazt a hetet, a baloldal pedig ugyanazt az ötöt vezetheti majd, mint az elmúlt hat évben, Korzikán pedig továbbra is a Korzikáért nevű helyi párt fog irányítani 2027-ig.

Az eredmény azért különösen fájó Marine Le Pennek és a Nemzeti Tömörülésnek, mert a felmérések előzetesen azt mutatták, hogy legalább egy, de akár három régióban is győzedelmeskedhetnek, ami komoly lendületet adhatott volna Le Pen kampányának a 2022-ben esedékes elnökválasztás előtt. Az sem bíztató egy évvel az elnökválasztás előtt, hogy míg öt évvel ezelőtt az akkor még Nemzeti Front néven futó párt 28 százalékot szerzett az első fordulóban, most csak 19-et.

Provence-Alpes-Côte d'Azur régióban a választást megelőző hetekben minden felmérés szélsőjobbos győzelmet jósolt, azonban Thierry Marianit, a Nemzeti Tömörülés jelöltjét végül nagyon simán, 57,7-42,3 arányban győzte le a Köztársaságiak által indított Renaud Muselier-t, aki mögé Emmanuel Macron elnök pártja, az Előre! is beállt.

Az erőviszonyok megmerevedése azt is jelenti, hogy a Nemzeti Tömörüléshez hasonlóan az Előre! sem tudott nyerni egy régióban sem. A párt az előző, 2015-ös regionális választások idején még nem létezett, azonban annak ellenére, hogy azóta egy elnököt adtak Franciaországnak, a mostani választáson nem tudtak felkerülni a térképre.

A párt azt várta a mostani választástól, hogy sikerül megvetniük a lábukat a regionális politikában, azonban ehhez végül közel sem kerültek. A párt leszereplése azt vetíti előre, hogy ha Macron valamikor távozni kényszerül az elnöki székből, az könnyen a mozgalom végét is jelentheti majd, neki ugyanis messze nagyobb a támogatottsága, mint a pártjának.

Míg Macron négy éve az elnökválasztás első fordulójában 24 százalékot szerzett, majd a második fordulót 66 százalékos támogatással nyerte meg Le Pen ellen, az Előre! a mostani regionális választások múltheti, első fordulójában mindössze 11-et.

Az eredmény csak abból a szempontból kevésbé csalódást keltő Macron számára, mint riválisának, Le Pennek, hogy a felmérések már hónapokkal ezelőtt azt jelezték, hogy az Előre! jelöltjeinek esélyük sem lesz a mostani voksoláson.

A vészjósló közvélemény-kutatások után Macronék már csak abban reménykedhettek, hogy az első fordulóban sikerül majd olyan eredményt elérniük a kulcsfontosságú régiókban, hogy a második forduló előtti visszalépéseknél királycsinálók lehessenek. Végül azonban még ez a minimális cél sem sikerült nekik, ugyanis a legsikeresebb jelöltjeik se tudtak 10-15 százaléknál többet szerezni, így aztán nem lett döntő szavuk a második forduló előtti helyezkedésben.

A vasárnapi eredmények tehát azt mutatják, hogy Macron és Le Pen előretörése ellenére regionális szinten nem változott érdemben a status quo az előző választás óta. A két hagyományos nagy párt, a Köztársaságiak és a Szocialisták hat évvel ezelőtthöz hasonlóan most is taroltak, annak ellenére, hogy támogatottságuk visszaesett országosan a 2017-es elnökválasztás után. A kérdés már csak az, hogy a mostani sikereiket tudják-e majd kamatoztatni a jövő évi elnökválasztáson, ahol továbbra is Macron és Le Pen a fő esélyes.