Angela Merkel az EU-csúcsról: Folytatás az oroszokkal, a törökökkel, a magyarokkal

2021. június 25. – 07:51

frissítve

Angela Merkel az EU-csúcsról: Folytatás az oroszokkal, a törökökkel, a magyarokkal
Anglea Merkel hajnalban Fotó: Olivier Matthys / AFP

Másolás

Vágólapra másolva

Péntek hajnalban Angela Merkel német kancellár értékelte az EU-csúcs első napját Brüsszelben. Egyelőre nincs megállapodás az Oroszországgal tervezett csúcstalálkozóról.

A brüsszeli bürokratákat lehet irigyelni, remek fizetések, behatárolt munkaidő, sok juttatás. Van azonban egy egészen elképesztő vonzata is ennek a munkának. Amikor olykor valami igazán nagy tanácskozás van Brüsszelben, Luxembourgban vagy esetleg Strasbourgban, akkor a bürokraták és a politikusok valami egészen önsorsrontó módon szeretnek reggelig tanácskozni, hogy aztán általában ne közeledjenek az álláspontok, majd sokszor (azért nem mindig, lásd idén a KAP-ról, vagyis a Közös Agrárpolitikáról folytatott hosszú és eredménytelen gyűléseket) valahogy mégis megállapodnak.

Trollok és potyautasok

Nem könnyű a konszenzuskeresés, vannak kifejezetten kellemetlen trollok és potyautasok (belföldi felhasználatra, erős nemzeti érdekérvényesítők), és valódi eszköztár nélkül még kezelni kellene az unión kívüli autoriter államokat is, mostanában például Oroszországot, Törökországot, Belaruszt.

Ilyen dilemmák ellenére vannak néhányan, akik évek óta nyomják ezt a szélmalomharcot, és ha lejár a mandátumuk, sok mindent megtennének azért, hogy újra megválasszák őket, és megint hallgathassák a mérsékelten izgalmas hozzászólásokat egy 20 órás találkozón.

A hajnali Merkel

Hogy is mondta Kosztolányi Dezső a Hajnali részegségben?

„Múlt éjszaka – háromkor – abbahagytam a munkát. Le is feküdtem. Ám a gép az agyban zörgött tovább, kattogva-zúgva nagyban, csak forgolódtam dühösen az ágyon, nem jött az álom.”

Június 25-én hajnalban a német Angela Merkel sem aludt el a hosszú tárgyalási nap után, hanem sajtótájékoztatót tartott, és a kétnapos EU-csúcs első napja után elmondta, átfogó, nehéz vita folyt arról, hogy az EU miként kezdje újra korábban rendszeres találkozóit Oroszországgal, a tagállami vezetők ezt azonban egyelőre elutasították. Nyilván a pozíciók elég különböznek, vannak, akik nagyon össze vannak kötve az oroszokkal, mint mi (gáz, atom), és vannak olyan ruszofób helyek is, mint a Baltikum, Lengyelország vagy Románia.

Az MTI tudósítása alapján a megbeszélés addig jutott, hogy az állam-, illetve kormányfők azt határozták meg, az unió milyen feltételek mellett hajlandó szorosabb együttműködésre és a párbeszédre Oroszországgal.

Magyar megítélés

Az oroszok mostanában mintha lemondtak volna a nyugati megítélésükről (Navalnij-ügy, mérgezések, tüntetések erőszakos megtorlása), de az EU mindig aláhúzza, hogy folytatni kell az együttműködést Moszkvával olyan kulcsfontosságú kérdésekben, mint a klímaváltozás, az egészségvédelem vagy a biztonságpolitika.

Hasonló vita alakult ki a melegellenessé eltérített magyar pedofiltörvényről. Angela Merkel szerint az unió alapelvei világosak. A Európai Bizottság folytatja a magyar szabályozás vizsgálatát.

„Úgy gondolom, hogy még több ilyen megbeszélésre van szükségünk, hogy valamit megtudhassunk az Európai Unió lényegének kölcsönös megértéséről.”

Törökország: Szia, Brüsszel, kösz a semmit!

Hasonlóan problematikus az EU–török viszony. Utóbbi ország tartja vissza a legtöbb szír menekültet az unióból, amiért rengeteg pénzt kap, nagyon össze sem lehet veszni vele, de Törökország ezt jól tudja, és úgy érzi, elmehet a falig.

A tagállami vezetők az uniós–török kapcsolatokról folytatott vitát követően elfogadott következtetéseikben kijelentették: az EU hajlandó részt venni az Ankarával fenntartott kapcsolatok fokozatos, arányos és visszafordítható fejlesztésében, például egy közös vámunió modernizálásában.

Ez valami olyan ígéret lehet, amiről a törökök már rég lemondtak. Tíz éve hihetetlen népszerű volt Törökországban az unió, mára azonban mindenki megértette, hogy Brüsszel valójában nem kér az országból, ma egy ilyen ígéret már semmit sem ér.

Az EU mindenesetre 3 milliárd eurós támogatást javasolt Ankarának a migráció okozta kiadások fedezésére.