A kínai űrkutatás történetének leghosszabb misszióját kezdték meg
2021. június 17. – 06:15
frissítve
Három asztronautát indított útnak épülő űrállomására Kína csütörtökön – írja az MTI. A Sencsou–12 nevű űrhajó a Hosszú Menetelés–2F hordozórakéta segítségével az északnyugat-kínai Csiucsüen kilövőállomásról startolt, és a Tienho (Mennyei harmónia) űrállomás központi eleméhez csatlakozik majd, ahol az űrhajósok a tervek szerint három hónapot töltenek.
A misszió a kínai űrkutatás történetének eddigi leghosszabbja lehet, 2016-ban a Sencsou–11 űrhajó legénysége 33 napot volt az űrben.
A tervek szerint a jövő év végéig kiépülhet az űrállomás és felérkezhet a szükséges rakomány, valamint a legénység. A háromfős legénység különböző tesztekkel ellenőrzi majd az űrállomás működését. Egyebek mellett az újrahasznosító és létfenntartó rendszerek, a robotkar, valamint a különböző anyagok és a hulladék kezelésének felmérése a feladatuk. A tervek szerint két űrsétát tesznek, melyek során beszerelik a szivattyúrendszert, valamint űrkutatási és technológiai kísérleteket folytatnak. A három asztronauta közül ketten már korábbi űrmissziókban is részt vettek.
A Tienho központi elemét április 29-én bocsátották fel, további két elemet pedig a jövő év során terveznek felküldeni. Május végén kötött ki az első kínai teherűrhajó az űrállomáson, amely szükségleti cikkeket és üzemanyagot szállított. Korábbi beszámolók szerint az űrállomást 15 éven át kívánja Kína üzemeltetni, és egyhuzamban akár 6 hónapon át is tartózkodhat rajta a legénység.
A mostani felbocsátással Kína hetedszerre küld embereket az űrbe. Legutóbb öt évvel ezelőtt volt erre példa.
Kína az elmúlt években több milliárd dollárt fektetett abba, hogy az űrkutatás területén felzárkózzon az Egyesült Államokhoz, Oroszországhoz és Európához. Két évvel ezelőtt, 2019-ben nagy sikert ért el, amikor elsőként juttatott el űrszondát a Hold túloldalára. A kínai űrkutatási hivatal pár hete tett közzé két fotót és két videót, amelyeket a Tienven–1 kínai űrszonda készített a kínai marsjáró landolásáról. Ezzel teljesíti Kína az első Mars-misszióját.
Az egyre fokozódó űrverseny keretében építendő saját űrállomás mellett Kína 2030-ig asztronautákat akar küldeni a Holdra.