Villamosszékben – vagy ha inkább azt választják, golyó által – végeznék ki mostantól Dél-Karolinában azokat a halálraítélteket, akiken a halálos injekcióhoz szükséges méreg tartós hiánya miatt nem lehetne végrehajtani az ítéletet. A friss törvényt nemsokára élesben alkalmaznák, két kivégzést is kitűztek júniusra. Az elítéltek ügyvédei próbálják elérni, hogy a bíróság az utolsó pillanatban beavatkozzon.
Villamosszék vagy halálos injekció? – ez a választás állt nyitva a dél-karolinai halálraítéltek előtt idén tavaszig, és részben a döntés szabadságának is volt az eredménye, hogy az államban, ahol elfogyott az injekcióknál használt méreg, az elmúlt tíz évben egyetlen kivégzést sem hajtottak végre. Pár hete azonban, szinte napra pontosan a legutolsó dél-karolinai kivégzés tizedik évfordulóján, megszavaztak egy törvényt, ami új helyzetet teremtett.
A napokban dől el, hogy az új törvény a gyakorlatban alkalmas-e arra, amire kitalálták: végig tudják-e vinni a két, júniusra kitűzött kivégzést, vagy a bíróság az utolsó pillanatban közbe fog-e avatkozni.
Brad Sigmonnak és Freddie Owennek hívják azt a két férfit, akiknek a sorsa összefonódik a dél-karolinai halálbüntetési törvény reformjának sikerével.
Sigmon 63 éves, 2002 óta ül a siralomházban. Kettős gyilkosságért ítélték halálra. A volt barátnője szüleit verte agyon baseballütővel. A szülők és Sigmonék egymás szomszédjában éltek, ugyanazon a telken, különböző lakókocsikban. A férfi azután fordult ellenük, hogy a barátnője véget vetett hároméves kapcsolatuknak, és neki el kellett volna költöznie. Miután a szülőkkel végzett, Sigmon arra készült, hogy meggyilkolja a barátnőjét is, aztán megöli magát.
Rá is lőtt többször a nőre, de kifogyott a töltényből. Az áldozat megsérült, de életben maradt, a férfi menekülőre fogta. Az után fogták el Tennessee államban, hogy felhívta telefonon az anyját, aki együttműködött a rendőrökkel a kézre kerítésében. Sigmon utólag a bíróság előtt azt mondta, megbánta a tettét, és hogy valószínűleg tényleg megérdemli a halált.
Owen 1997-ben, halloween estéjén egy benzinkutast lőtt agyon rablás közben. A most 43 éves férfi, míg az ítéletére várt, brutálisan meggyilkolta egy rabtársát is a Greenville megyei büntetés-végrehajtási intézetben.
Mindkét férfit méreginjekcióval kellett volna kivégezni. Amikor lehetőséget kapott a választásra, Owen kifejezetten ezt a módszert választotta a villamosszékkel szemben, Sigmon pedig nem választott, aminek a következménye ugyanaz volt, mintha Owennel egyezően döntött volna, ugyanis a halálbüntetés szabályozása úgy nézett ki eddig Dél-Karolinában, hogy az alapértelmezett kivégzési módszer az injekció volt.
Az elítéltek többsége az injekciót választja
Dél-Karolina azonban több más amerikai állammal egyetemben úgy járt, hogy kifogyott a halálos injekciókhoz használt szerből. 2011 májusában hajtották végre az utolsó kivégzést, majd 2013-ban lejárt az állam meglévő készletének felhasználhatósági ideje, újabb szállítmányt pedig nem tudtak beszerezni a méregből, mert az amerikai gyógyszergyártók nem voltak hajlandók eladni belőle a halálbüntetést alkalmazó államoknak.
Villamosszékes kivégzéseket ettől még elvileg lehetett volna tartani, de csak azoknál a raboknál, akik ezt választották. Az pedig nagyon ritka, hogy valaki így döntsön. Összesen 43 halálos ítéletet hajtottak végre Dél-Karolinában, mióta 1977-ben újrakezdődtek a kivégzések az Egyesült Államokban. Ebből héthez használtak csak villamosszéket. Utoljára 2008-ban alkalmazták ezt a módszert egy James Reed nevű férfi kivégzésénél.
Az Egyesült Államokban még összesen nyolc állam van, ahol villamosszékkel ki lehet végezni embereket. Ezekben az államokban többnyire, ahogy Dél-Karolinában is, az elítélt kérheti, hogy így öljék meg. A halálbüntetésről információkat gyűjtő nonprofit szervezet, a Death Penalty Information Center adatbázisa szerint az 1977 óta végrehajtott 1533 kivégzés közül 163-nál használtak villamosszéket. 1353 esetben méreginjekció, 11 esetben gáz, 3-nál akasztás, 3-nál golyó általi halál volt a kivégzés módszere.
Lelőni humánusabb?
A YouGov 2015-ös országos felmérése azt találta, hogy az amerikaiak többsége kegyetlennek tartja és ellenzi a méreginjekciótól eltérő kivégzési módokat. A válaszadóknak csupán egyharmada nem talált kivetnivalót a villamosszékben vagy a golyó általi kivégzésben.
Dél-Karolinában tavaly már volt egy próbálkozás a méreghiány megkerülésére. Novemberben egy Richard Moore nevű elítélt ügyében kitűzték a kivégzés időpontját 2020. december 4-re, de nem árulták el, hogy mégis milyen módszert terveznek alkalmazni. Moore ügyvédei a példátlan titkolózás ellen tiltakozva a legfelsőbb bírósághoz fordultak, és azzal érveltek, hogy a halálraítéltnek joga van előre tudni, hogyan fogják kivégezni. A bíróság el is rendelte a halasztást mindaddig, amíg a kivégzést törvényesen nem tudják végrehajtani.
A friss törvény, amelyet májusban aláírt Henry McMaster kormányzó is, a villamosszéket teszi meg alapértelmezett módszernek. Ez a törvény most a méreginjekciót olyan választási lehetőségként kezeli, ami csak akkor áll nyitva, ha éppen rendelkezésre áll a szükséges szer.
Egyébként pedig egy új alternatíváját vezették be a villamosszéknek: a kivégzőosztag által végrehajtott, golyó általi halált.
Ez egy demokrata szenátor, Dick Harpootlian kezdeményezésére került be a törvénybe. Harpootlian szerint ez humánusabb megoldás, kevesebb fájdalommal jár, mint a villamosszék, és jóval kisebb a kockázata annak, hogy valami rosszul sikerül, szükségtelen, rettenetes szenvedést okozva a halálraítéltnek. A golyó általi kivégzés egyébként Mississippi, Utah és Oklahoma államban megengedett módszer, de 1977 után eddig kizárólag Utahban alkalmazták.
Napok kérdése
Dél-Karolinában, ahol összesen 37 ember ül jelenleg siralomházban, egyelőre még nincsenek meg a gyakorlati feltételek golyó általi kivégzéshez. Az állam villamosszéke ugyanakkor készen áll a használatra.
Sigmon kivégzését június 18-ára, Owenét 25-ére tűzték ki. A rendes fellebbezési lehetőségekből mindketten kifogytak már, de az ügyvédeik mindent megtesznek, hogy a bíróság közbeavatkozzon. Sigmonék beadványa szerint Dél-Karolina nem erőltette meg magát eléggé az injekciókhoz használt méreg beszerzési kísérleteinél, mert más államoknak mégiscsak sikerült valahogy hozzájutniuk a szerhez az utóbbi években is. Az ügyvédek szerint a villamosszéknél túl nagy a kockázata annak, hogy az elítélt olyan mértékű szenvedést éljen át, ami már a kínzás tilalmába ütközik.
Az illetékes bíróság hétfőn tartott egy meghallgatást az ügyben. A bíró azt mondta: a következő pár napon belül meghozza a döntést.
