Bíróság mondta ki, hogy a kormány felelősséggel tartozik a globális felmelegedésért Ausztráliában

Bíróság mondta ki Ausztráliában, hogy a kormányzat felelősséggel tartozik, amikor olyan beruházásokról dönt, amelyek hatással vannak a globális felmelegedésre. Az ügyet nyolc tizenéves és egy 86 éves asszony indította el, akik arra kérték a környezetvédelmi minisztert, hogy akadályozza meg a Whitehaven Coal szénbányájának bővítését Új-Dél-Walesben – írta a Guardian.

Azzal érveltek, hogy a környezetvédelmi miniszternek kötelessége tekintettel lenni arra, hogy az éghajlatváltozásra hatást gyakorló beruházások milyen következményekkel járnak a fiatal generáció jövőjére.

A bírósági ítélet szerint erre valóban tekintettel kell lennie a kormányzatnak, és el kell kerülnie, hogy akár évtizedekkel később jelentkező károkat okozó lépéseket tegyen.

Hogy ez mit jelent, csak később derül ki

A fiatalok ügyvédje csodálatosnak nevezte a döntést, kiemelte, hogy a világon először ismerték el a kormányzatok ezzel kapcsolatos felelősségét. Az egyik 17 éves felperes a Guardiannak elmondta: „Az én generációm jövője függ attól, hogy Ausztrália lemondjon a fosszilis energiáról, és csatlakozzon a világ azon részéhez, amely fellép a klímavédelem érdekében.” Ava Princi azonban elismerte, hogy az ügy ezzel még nem zárult le.

Az ugyanis egyelőre nem világos, hogy ennek az elvnek a deklarálása pontosan milyen kötelezettségeket jelent majd a kormányzatnak.

A bíró szerint ez további vizsgálatra szorul, így még az sem egyértelmű, hogy a Whitehaven Coal – Ausztrália egyik legnagyobb széntermelője – bővítheti-e szánbányáját, vagy sem.

Sőt, a cég úgy véli, valójában az ő álláspontját igazolta a cég, hiszen nem tiltotta meg kifejezetten a bánya bővítését, és várják az erről szóló döntést a minisztertől.

A kormányzat szerint sincsen szó arról, hogy ezzel eldőlt volna a bánya bővítésének kérdése.

A bíróság szerint a beruházás újabb 100 millió tonna szén-dioxid-kibocsátáshoz elegendő szenet termelne ki, ez Ausztrália éves kibocsátásának ötöde. Igaz, nem Ausztráliában történne, hiszen a szén egy részét exportálják, de a döntés lényege épp az, hogy felismeri a klímavédelem globális jellegét.

Ausztrália a világ legnagyobb szénexportőre, globális részesedése 37 százalék. Ez majdnem annyi, mint az utána következő három legnagyobb exportőr – Indonézia, Oroszország és az Egyesült Államok – együttes szállításai. (A 25 milliós ország saját fogyasztása természetesen jóval kevesebb, bár 1,5 százalékos részesedése magasabb lakosságának arányánál.)

A bíróság indoklása szerint az egyik legfontosabb érv a döntés mellett az volt, hogy a ma még gyerekkorban lévő ausztrálok közül egymillió élete során nagy bizonyossággal kerül majd kórházba az országot sújtó hőhullámok miatt, és sok ezren halnak meg idő előtt a hőség vagy a bozóttüzek miatt. Eközben a Nagy-Korallzátony elhalása és az ország keleti részén élvő eukaliptuszerdők eltűnése is fenyeget.

A döntés összhangban van a Nemzetközi Energiaügynökség (IEA) szerdai állásfoglalásával, amely kimondja, hogy el kell kerülni az újabb olaj-, gáz- és szénipari beruházásokat ahhoz, hogy teljesülhessen 2050-re a párizsi klímaegyezményben megfogalmazott cél az üvegházhatású gázok többletkibocsátásának nullára csökkentéséről.