A Yale kutatói bizonyították be, hogy egy több mint száz éve kihaltnak vélt óriásteknősfaj egyedét találták meg.
– Helló, teknős, ezer éve nem láttalak.
Bár ez a köszönés még a következő történetben is egy nagyságrenddel azért túloz, de tény, hogy egy száz éve kihalt faj példányát igazolták kutatók.
A Chelonoidis phantasticus fajhoz tartozó felnőtt nőstényre 2019 elején egy expedíció bukkant rá, amelyet a szigetek nemzeti parkja és a Galápagos Conservancy természetvédő csoport szervezett. A fajról úgy tudták, hogy több mint száz éve kihalt
– írta közleményében Gustavo Marique ecuadori szakminiszter, aki megerősítette, hogy „a Chelonoidis phantasticus, más néven Fernandina-szigeti óriásteknős fajt megtalálták a Galápagoson”.
A Yale Egyetem kutatói összehasonlították a két éve talált nőstény DNS-ét egy hím egyedével, amelyet a Kaliforniai Tudományos Akadémia 1906. áprilisi expedíciója gyűjtött be, és amelyet múzeumban őriznek. A Fernandina szigetén őshonos Chelonoidis phantasticus egyike a Galápagos-szigeteken élő 15 óriásteknősfajnak, amelyből kettő már kihalt.
„A felfedezés kétségtelenül felébreszti ezen fajok talpra állításának reményét, hogy elkerüljük a Magányos George sorsához hasonló esetet”
– közölte Danny Rueda, a Galápagosi Nemzeti Park igazgatója.
Magányos George, a Chelonoidis abingdonii faj utolsó képviselője 2012-ben pusztult el utódok nélkül, mivel nem volt hajlandó fogságban párosodni nőstényekkel. Magányos George a Galápagos-szigetek emblémájává vált.
Az Ecuadortól 1000 kilométerre található szigetcsoportnak egyedülálló az élővilága, sehol másutt nem látható, endematikus fajok élnek rajta. A 13 nagyobb és 6 kisebb szigetből, 42 szigetecskéből és csaknem 200 sziklából álló szigetcsoport 1978 óta szerepel az UNESCO világörökségi listáján is.
A sziget élővilágának két legismertebb faja közül az egyik a Darwin-pinty, amely nem volt mindig Darwinról elnevezve, de a tudós egy legenda szerint a madárfajon vizsgálta az evolúciós elméletét. Darwintól már nem lehet megkérdezni, de ez egyébként állítólag nem igaz, mindegy, a név már a pintyeken maradt.
A másik jelkép a sokféle óriásteknős, amelyek egykoron teljesen benépesítették a szigeteket, csak egy időben a hosszú úton levő hajósok belőlük elégítették ki frisshús-igényüket. Sokáig az óriásteknősöket tartották a legtovább élő állatoknak, azóta ugyan sokféle fajról, kagylókról, cápákról, medúzákról derült ki, hogy egy-egy egyedük akár több száz évig is élhet, de továbbra is igaz lehet, hogy miközben a 19. századot testközelből ismerő emberek már nincsenek közöttünk, a teknősök között van még néhány, amely két századfordulót is megünnepelhetett.