Az EU kiterjesztené a szén-dioxid-kibocsátás kereskedelmi rendszerét a lakóépületekre is
2021. május 25. – 18:58
frissítve
Véget ért az Európai Unió állam- és kormányfőinek kétnapos rendkívüli csúcstalálkozója. A legnagyobb vitát a klímaváltozás elleni küzdelem, azaz a szén-dioxid-kibocsátás kereskedelmi rendszerének kiterjesztése váltotta ki. A magyar kormány a rezsicsökkentés miatt aggódik.
Az Európai Bizottság kiterjesztené szén-dioxid-kibocsátás kereskedelmi rendszerét a lakóépületekre és a közlekedésre, ezzel párhuzamosan pedig azonnali kompenzációt vezetne be az alacsony jövedelmű háztartások számára – jelentette ki Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke az EU-csúcs második munkanapját záró sajtókonferencián az MTI tudósítása szerint.
A kibocsátáskereskedelmi rendszert (ETS) az EU eddig csak az iparban alkalmazta, funkciójának kibővítése része lesz a bizottság által júniusban bemutatandó klímavédelmi csomagnak, amelyben a testület javaslatokat is közzétesz azzal kapcsolatban, hogy miként lehet a tagállamokban 2030-ra az uniós célszámoknak megfelelő 55 százalékos szén-dioxid-csökkenést elérni – jelentette ki.
A hvg.hu cikke szerint most jutott el abba a szakaszba az uniós karbonsemlegesség megvalósítása, hogy a konkrét menetrendről és az azzal járó költségekről kell dönteni. A cél az, hogy 2050-re károsanyagkibocsátás-mentes legyen az EU, ehhez 2030-ra 55 százalékos csökkentést szeretnének elérni. Az Európai Tanács most felhatalmazta az Európai Bizottságot, hogy készítse elő az ehhez szükséges, összesen 12 jogszabály tervezetét.
Charles Michel, az Európai Tanács elnöke ismertette a feladatot: a jogalkotási csomaggal együtt el kell készíteni a környezeti, gazdasági és társadalmi hatások mélyreható vizsgálatát tagállami szinten. Ez már utal arra a vitára is, hogy az átalakulásnak bizony költségei lesznek, és azok a szegényebb országokat jobban fogják sújtani. Ursula von der Leyen sajtótájékoztatóján elismerte, hogy a terveknek „társadalmi hatásai lehetnek”, majd úgy folytatta, hogy a magasabb célok magasabb ambíciókat is jelentenek, írja a lap.
Ezzel nem ért egyet például a magyar kormány, Orbán Viktor már hétfőn rögzítette, hogy azoknak kell többet fizetni, akik többet szennyeznek, vagyis az ipari országoknak és a nagy cégeknek. Ugyanezt mondta az Orbán kíséretében szintén Brüsszelbe utazó Palkovics László innovációs és technológiai miniszter. Palkovics az MTI szerint ezt mondta:
„Számunkra elfogadhatatlan, hogy a magyar családokkal, a közép-európai országokkal fizettessék meg az átállás költségeit.”