Hajnalban csapódik be a kínai rakéta

2021. május 08. – 18:33

frissítve

Másolás

Vágólapra másolva

UPDATE: vasárnap hajnali fél 5 körül a rakéta maradványai a Maldív-szigetek környékén csapódtak az Indiai-óceánba. Friss cikkünket a témában itt olvashatja.

Az Aerospace Corporation nevű amerikai kutatóközpont számításai szerint valamikor vasárnap hajnalban érkezik a Föld légkörébe a Hosszú Menetelés 5B nevű kínai rakéta egy hatalmas darabja – írja a Reuters. Mérete miatt valószínűleg az űrszemét egy része nem ég el a légkörben hanem becsapódik majd valahova, ezért kiemelt figyelem kíséri utolsó óráit. Az államilag finanszírozott, nonprofit amerikai intézet folyamatosan frissíti a számításait a weboldalán, mint ahogy a szintén a többek közt az űr monitorozására alapított hasonló európai intézet, az EU SST is közli a becsléseit. Akit percre pontosan érdekelnek a fejlemények, ezeket az oldalakat frissítheti, vagy ezen a vizualizációs oldalon követheti is, éppen hol tart a rakétadarab.

A Hosszú Menetelés 5B-t április 29-én indították Kína Hainan tartományából, küldetése a Mennyei Harmónia nevű első kínai űrállomás egyes elemeinek űrbe szállítása volt. A nagyjából 30 méter hosszú, 22 tonnás rakéta legnagyobb része egy 18 tonnás központi elem, ez kering jelenleg is észvesztő sebességgel bolygónk körül: kb. 28 ezer kilométer per órás sebességgel nagyjából másfél óránként kerüli meg a Földet. Mivel a kínai űrhivatal elvesztette az irányítást a rakéta fölött, a tervezett visszatérés nem megvalósítható. Az Európai Űrügynökség becslése szerint

a hatalmas űrszemét bárhol becsapódhat a Földön a 41,5 foknál található északi szélességi kör és a 41,5 foknál található déli szélességi kör között.

Ebbe belesik egész Afrika, Ausztrália, Ázsia Japántól délre eső része, majdnem egész Dél-Amerika, Észak Amerika New Yorktól délre eső része, Európából pedig a mediterrán országok. Magyarországon tehát nyugodtan lehet aludni. A legnagyobb esélye annak van, hogy a rakéta útja valamelyik óceánban (nagyobb eséllyel a Csendes-Óceánban) ér véget, annak igen kicsi a valószínűsége, hogy az űrszemét szárazföldre, és azon belül pont olyan területre zuhan, ahol emberek laknak. Ugyanakkor ez sem zárható ki, ezt éppen az Hosszú Menetelés 5B modell előző, egyben első küldetése mutatta meg tavaly májusban: akkor hasonló módon elszabadult egy 20 tonnás darab, és bár személyi sérülést nem okozott, több törmeléke épületeket rongált meg Elefántcsontparton.

A cikk megjelenésekor az Aerospace Corporation az Atlanti-óceánba saccolta a rakéta érkezését, de mivel folyamatosan finomítják a becsléseiket, valószínűleg máshol lesz a végállomás – Kép: aerospace.org

A mostani rakétadarab tömege majdnem akkora, mint a tavaly májusi, ezért szinte biztosan földet (vagy vizet) ér majd, bár a kínai külügyminisztérium pénteken úgy nyilatkozott, hogy a rakéta teljesen elég majd a légkörben. A Hosszú Menetelés 5B űrszemetek méreteit jól mutatja, hogy ezeknél nagyobb ember alkotta tárgy csak három alkalommal csapódott a légkörbe: 1979-ben a Skylab űrállomás, 1991-ben a Szaljut–7 űrállomás, 2003-ban pedig a visszatéréskor szerencsétlenül járt Columbia űrrepülőgép.

A Föld körül százezres nagyságrendben kering űrszemét, bár a legtöbbnek a mérete 10 centiméternél kisebb. Odafent így is tudnak károkat okozni működő műholdakban, a legnagyobbak pedig a légkörbe jutva is. Emiatt egyre több szakember követel valamiféle globális űrszemétszabályzatot, de egyelőre nem született ilyen.