Április közepén bemutatták Arkansasban egy új dokumentumsorozat első részét az állam leghíresebb, megoldatlan gyerekrablási ügyéről. Eddig nyilvánosságra nem hozott fotók, képsorok jutnak el most sokakhoz, többek között annak a jellegzetes járműnek a képe, amelybe valószínűleg betuszkolták a hatéves Morgan Nicket 1995 nyarán.
Magyarra gyakran borostyán-riasztásként fordítják, de valójában egy elrabolt és meggyilkolt kislány, Amber Hagerman nyomán hívják Amber-riasztásnak az Egyesült Államokban azt az intézkedéscsomagot, ami életbe lép, amikor veszélyben lévő, elrabolt gyerekek miatt riadót fújnak a hatóságok. Kivéve Arkansas államban. Ott ugyanezt Morgan Nick Amber riasztásnak hívják egy 1995-ben elrabolt hatéves kislány után.
Morgan Nick sorsáról az óta nem tudni semmit, hogy 1995. június 9-én eltűnt az Alma nevű városka baseballpályája mellől.
Bár névtelen bejelentések, tippek nyomán több ingatlant is felástak, felforgattak a hatóságok, holttest sem került elő. Morgan Nick szülei bíznak abban, hogy – ahogy például Jaycee Lee Dugard is kiszabadult 18 év rabság után – életben lehet még. Az édesanyja, Colleen Nick egy alapítványt létrehozva arra tette fel az életét, hogy segítsen megakadályozni a gyermekrablásokat, támogassa az övékéhez hasonló helyzetbe került családokat, és – persze – hogy megtalálják Morgant.
Közel 26 évvel az eltűnés után új reményt jelent az ügyben egy friss minisorozat, amelynek az első részét április közepén mutatták be az államban. Olyan, soha korábban ki nem adott információkat tárnak a nyilvánosság elé a Still Missing Morganben, amelyek talán lökést adhatnak a nyomozásnak. A legfontosabbnak egy fotó tűnik, amelyen az a sajátos jármű látható, amelyet valószínűleg Morgan elrablója vezetett.
Hat perc is túl késő volt már
1995. június 9. különleges nap volt a hatéves Morgan számára. Két kisebb testvérére a nagyszülők vigyáztak, ő pedig kettesben lehetett az édesanyjával, afféle anya-lánya napot tartottak. Az este is rendkívüli volt: Ozarkból, ahol éltek, elautóztak a félórányi útra lévő Almába egy baseballmeccsre. A játék későn, kilenc órakor kezdődött. Morgan az édesanyja mellett, a lelátón ülve nézte a meccset. 10 óra 30 perc körül két, nála valamivel idősebb helyi gyerek hívni kezdte, menjen velük szentjánosbogarakat kergetni.
Colleen Nick, ahogy utólag mesélte, eleinte nem akarta engedni, de a mellette ülő szülő megnyugtatta, hogy biztonságos a környék, máskor is engedik itt játszani a gyerekeket, és mivel sokszor a fejére olvasták korábban, hogy túlzásba viszi az aggodalmaskodást, ezért ez alkalommal kivételesen engedett Morgan kérlelésének. A gyerekek nem távolodtak el messzire. Kevesebb mint százméternyire volt a lelátótól a parkoló, a kettő közti területen futkostak fel-alá.
Az anya többször hátranézett, és látta őket, de rövid idő múlva, 10:45 körül a két másik gyerek úgy sétált vissza a lelátóhoz, hogy hiányzott mellőlük Morgan. A gyerekek azt mondták, hogy Morgan megállt az autójuknál kirázni a homokot a cipőjéből. Az anya odarohant, még a kocsi alá is benézett, de Morgan nem volt ott. Akkor már nagy volt a jövés-menés, a meccs végeztével az emberek indultak haza, Colleen Nick kétségbeesetten kereste a lányát, de Morgan nem bukkant fel. Kihívták a rendőröket, akik nagyon gyorsan, hat perc alatt kiértek. Kezdetét vette a szervezett keresés.
Kiderült, hogy szemtanúk láttak egy gyanús férfit, aki a pályánál figyelte a gyerekeket. Mind a két, Morgannel játszó gyereknek feltűnt. A személyleírás szerint az illető 23 és 38 év közötti volt, körülbelül 180 centi magas, 80 kiló. Fekete vagy enyhén őszülő haját hátrafésülve hordta, bajusza és borostája is volt. Fantomkép készült. A szemtanúk leírták a férfi járművét is: kopott, piros színű pick-up olyan fehér színű, kiegészítő felsőrésszel hátul, a platón, amit kempingezéshez szoktak használni. A jármű sérült volt a jobb hátsó részén, és feltűnő volt az is, hogy ez a fehér kiegészítő nem passzolt teljesen a pick-upra, rövidebb volt a kelleténél.
A nyomozásba bekapcsolódott az állami rendőrség és az FBI is. Egy helyi bírósági tárgyalóteremben telefonközpontot állítottak fel, a Nick család pedig hat hétre beköltözött az almai önkéntes tűzoltóság bázisára, ott rendezték be az önkéntes segítők főhadiszállását.
Pár éve az NBC Dateline című műsorának nyilatkozva az almai rendőrfőnök, Russel White mesélt az erőfeszítésekről, amik nem vezettek eredményre: a rengeteg nyomkereső kutyáról, átvizsgált kútról, kiásott gödörről. Magas nyomravezetői díjat is kitűztek. Több mint két évtized elteltével is bőven kaptak tippeket az ügyben, más kérdés, hogy ezek a tippek nem vittek végül közelebb Morganhez. Volt egy ingatlan az oklahomai Spiróban, amit ígéretes bejelentések miatt kétszer is feltúrtak 2010-ben, majd 2017-ben. Ezt egy gyermekmolesztálásáért korábban már elítélt férfi használta annak idején. De egyik alkalommal sem találták nyomát a kislánynak.
Ragadozó lesben
A Golden State Killer elfogásában közreműködő, visszavonult nyomozó, Paul Holes is foglalkozott az esettel a The Murder Squade című podcastjében tavaly novemberben. Szerinte minden arra utal, hogy a gyerekrabló – mint egy ragadozó – vadászaton volt akkor este a baseballpálya mellett, lesben állt, és csak arra várt, mikor szakad le az egyik gyerek a többiektől.
Az adásban megemlítették, hogy ugyanazon a napon, amikor Morgan eltűnt, egy négyéves kislányt is megpróbáltak elrabolni Almában. Akkor a támadó nem járt sikerrel, a gyerek kiabált, és az anyja a segítségére sietett. Ez a férfi is piros pick-uppal volt, és a külseje emlékeztetett a Morgan Nick-esetben született személyleírásra. Sőt, a Morgan elrablását követő napon is volt egy eset Fort Smithben, ami csak 20 kilométerrel van arrébb: ott egy 9 éves kislányt próbált rávenni egy, a fantomrajzra hasonlító alak arra, hogy menjen be vele a férfimosdóba.
A rendőrök begyűjtöttek egy csomó tárgyat a baseballpálya környékéről, cigarettacsikkeket, üvegeket, amelyeket lehetne DNS-szempontból tesztelni, de nem tudhatják biztosan, hogy az elkövetőé volt-e bármelyik is ezek közül. Bekértek házi videókat is, hátha valamelyik rögzítette az emlegetett járművet. Sikerrel jártak. Így láthatta most először a nagyközönség is a fotót a Still Missing Morganben.
A rendőrök, akik hullámvasútnak élték meg a Morgan-ügyben folyó nyomozást, azt szeretnék, ha újra ez a piros pick-up kerülne a figyelem középpontjába. Felismeri valaki? Kiderül, kié volt? Úgy érzik, most a bemutatónak köszönhetően ismét felfelé kezdtek haladni a képzeletbeli hullámvasúton.
Rózsaszín lufik és szentjánosbogarak
A szőke hajú, kék szemű kislány, aki szerette a cicákat, cirkuszi fellépőnek vagy orvosnak készült, és az eltűnésekor zöld cserkészpólót, farmer rövidnadrágot és fehér teniszcipőt viselt, most 32 éves lenne, ha életben van. A digitálisan öregített fotóját időről időre közzéteszik.
A Still Missing Morgan rendezője, Devon Parks egyidős vele. Az arkansasi Van Burenben nőtt fel, jól ismerte a sztorit. Kiskorában mindig Morganre hivatkozva figyelmeztették a szülei, hogy ne menjen messzire játék közben.
Morgan Nick családja az eltűnés évfordulóján – azt jelképezve, hogy nem adják fel a reményt – minden évben rózsaszín lufikat enged fel, mert ez Morgan kedvenc színe. A közösségi médiában arra szokták buzdítani ilyenkor az embereket, hogy fogjanak pár szentjánosbogarat a gyerekeikkel, és beszélgessenek el velük a biztonságról.
A Morgan Nick Alapítvány honlapján van egy Morgannek címzett nyílt levél a szüleitől. Arról írnak benne, hogy sosem adták fel, hogy higgyenek abban, hogy megtalálják, hogy nagyon szeretik, és hogy soha ne adja fel, mert ígérik, megtalálják.
