Joe Biden népirtásnak ismerné el, hogy a széteső török birodalomban másfél millió örményt mészároltak le

Kész népirtásként elismerni az Egyesült Államok az örmények első világháború alatti lemészárlását az Oszmán Birodalomban. Bár az ekkor már szétesőben lévő államban fellobbanó török nacionalizmus másfél millió ember halálát több mint száz éve okozta, nagyon is élénk feszültséget okoz az egyébként sem rendezett amerikai-török viszonyban. Arról, hogy Joe Biden erre készül, a Washington Post számolt be, de hivatalosan a Fehér Ház még nem erősítette meg. Tavaly azonban elnökválasztási kampányban a demokrata politikus egyértelműen beszélt erről a szándékáról. A Bloomberg úgy tudja, Biden erről pénteken telefonon beszélt a török elnökkel, Recep Tayyip Erdogannal.

Ankara ugyan elismeri, hogy rengeteg örmény halt meg, azt azonban nem, hogy ez kifejezetten a keresztény örmények etnikai, vallási hovatartozása miatti szervezett genocídium lett volna. A török állam – amely az Oszmán Birodalom felbomlása után épp a modern nemzeti öntudat felépítésével indult meg a világi állam kiépítése felé Kemal Atatürk vezetésével – mindent megtesz annak érdekében, hogy a népirtás fogalmát ne lehessen használni a történtekre:

Az ország büntetőtörvénykönyve kifejezetten tiltja, hogy bárki megsértse a török nemzeti érzelmet, márpedig a népirtás vádja ebbe a kategóriába esik, korábban indult is eljárás azokkal szemben, akik így minősítették másfél millió örmény lemészárlását. (Ennek emléknapját a támadások kezdetének tekintett április 24-re teszik, erről világszerte megemlékeznek.) A török álláspont szerint az áldozatok száma 300 ezer volt és őket nem szervezetten, hanem a polgárháború alatt ölték meg, sok muszlim törökkel együtt, 1915-1917 között. (A népirtás fogalmát az ENSZ határozta meg 1948-ban, eszerint az üldöztetésnek etnikai, vallási hovatartozás alapján kell történnie. A meghatározást a II. világháború alatt megölt hatmillió zsidó tragédiája tette indokolttá, de korábbi – például az örmény – és későbbi, például az 1994-es ruandai mészárlásra is illeszthető.)

Trump még nem akarta

Az Egyesült Államok – ahol részben épp a népirtás elől menekülőkkel kezdődött a ma már jelentős az örmény diaszpóra kialakulása – korábban is készült rá, hogy genocídiumnak minősítené azt, amit Törökország „1915-ös eseményeknek” nevez. A Kongresszus mindkét háza ilyen értelmű határozatot fogadott el 2019-ben, Donald Trump azonban ezt visszautasította. A republikánus elnök tavalyi veresége után azonban várható volt, hogy a helyzet változik, miután a demokrata Joe Biden már korábban is jelezte, hogy kész az elismerésre – ahogyan ezt Biden alelnöksége idején az elnök, Barack Obama is megtette, bár a hivatalos elismerésig nem jutott el a Fehér Ház.

Törökország a Közel-Keleten fontos nyugati stratégiai partner volt a 20. század második felében, így a NATO alapítótagjaként és az EU jogelődjének 1963 óta társult tagjaként el tudta kerülni, hogy viszonyát a nyugathoz az örmény népirtás elismerésével terheljék.

Ez a logikus magyarázata annak is, miért nem, akarta Trump bolygatni a kérdést az Iszlám Állam elleni küzdelem idején, elvégre Törökország, ha ellentmondásosan is, de szintén a terrorista szervezet ellen küzdött – bár a helyzetet bonyolította, hogy a soktényezős szíriai polgárháborúban az amerikaiakkal szövetséges kurdokat Törökország ellenségnek tekintette.

A kilencvenes években, és különösen 2000 után változott a helyzet, az EU-ban mind több állam ismerte el az örmények lemészárlását népirtásként. Ennek tagadását az EU több államában büntetik is, Szlovákiában például 2004 óta.

Magyarország az EU-n belül azon kevesek egyike, amelyik nem ismeri el az örmények lemészárlását népirtásként: hozzá hasonló állásponton van Románia, Észtország, Lettország, Horvátország és Szlovénia, emellett Spanyolország és az Egyesült Királyság csak egyes részeiben, de nem szövetségi szinten ismeri el a népirtást. Így tesz egyébként Ausztrália és a síita muszlim Irán is. Az arab országok közül csak a jelentős keresztény közösséggel rendelkező Libanon és Szíria, valamint a polgárháborúban szétesett Líbia egy része ismeri áll genocídiumként az örmény népirtást.

Vita kell a népirtás elismeréséhez

A NATO második legnagyobb létszámú hadseregét adó Törökország jelezte, hogy ha Washington valóban népirtásként ismeri el az 1915-ös eseményeket, az hatással lehet a török-amerikai viszonyra, és érintheti azt a megállapodást is, amely lehetővé teszi, hogy Törökország déli részén amerikai katonai bázisok működjenek. Valójában feltételezhető, hogy ahogyan az eddigi elodázások, úgy a mostani döntés is a két, a NATO révén szövetséges ország katonai, hadiipari viszonyával magyarázható.

Washington nehezményezte, hogy Törökország egyre több fegyvert, többek között légvédelmi rendszert vásárol Oroszországtól. Mellesleg Moszkva 2016 nyarán ismerte el népirtásnak az örmények lemészárlását, pont akkor, amikor a két ország a szíriai polgárháborúban eltérő szerepvállalásuk miatt súlyosan összekülönbözött, néhány hónappal korábban a török légvédelem egy orosz vadászbombázót is lelőtt.