Megszavazták Hongkong választási törvényének módosítását, tovább nőtt Peking befolyása

Egyhangúlag megszavazta a kínai Országos Népi Gyűlés Állandó Bizottsága kedden a hongkongi választási törvény módosításáról szóló tervezetet. Ennek értelmében a hongkongi törvényhozói tanácsban csökken a város lakói által megválasztott tagok száma, írja az MTI a South China Morning Post nevű hongkongi lap alapján.

A tervezet szerint a hongkongi kormányzót kijelölő választási bizottság 40 tagot delegálhat majd a hongkongi törvényhozói tanácsba. A reform a Peking-párti túlerőt betonozza be azzal, hogy további 20, nem választott pozícióval növelné a törvényhozás létszámát 70-ről 90-re.

A főként Peking-barát tagokból álló választási bizottsághoz egy, a „nemzeti szervezeteket” tömörítő, 300 fős szektort is hozzáadnak, így a bizottság tagjainak száma 1500-ra emelkedik, azaz negyedével emelik a végrehajtó hatalom fejéről döntő testület létszámát. A biztonság kedvéért a törvényhozási posztokért induló jelöltek „hazafiasságát” ezentúl egy külön bizottság fogja előzetesen ellenőrizni, aki pedig nem elkötelezett Kína iránt, az nem indulhat.

A pekingi központi kormányzat korábban azt mondta, a módosításra a 2019-es hongkongi tüntetések miatt „van szükség”, szerintük „biztosítani kell, hogy Hongkongot hazafiak irányítsák”.

A „hazafi” a kínai lap szerint itt annyit tesz: olyan, aki elkötelezett a kínai kormány iránt.

2019 tavaszán azután kezdődött tüntetéshullám Hongkongban, hogy április 3-án a kormányzat a kiadatási törvény módosítására nyújtott be tervezetet. A tervezet értelmében megengedték volna, hogy Hongkong szökevényeket adjon ki Pekingnek, sokak szerint ezt a kínai vezetés a rendszer kritikusainak, ellenfeleinek elhallgattatására használta volna. A demonstrálók Hongkong autonómiáját féltették, illetve Peking növekvő befolyásától tartottak.

A tüntetések hamar eldurvultak, a rendőrség könnygázzal, gumibotokkal ment a demonstrálókkal szembe. Százakat tartóztattak le, áprilisban a tömegek a helyi repteret is leállították.

Az új módosítás nyomán a reformok akár oda is vezethetnek, hogy az ellenzéki jelöltek nem kapnak esélyt arra, hogy a választásokon induljanak. A tervezetet több más ország kritizálta, mert szerintük az úgynevezett reform csak a kormánnyal kritikus hangok elfojtását célozza. Az Európai Unió a tervezet előterjesztésekor azt reagálta, hogy a reformok elfogadásának messzemenő negatív következményei lehetnek a demokratikus elvek érvényesülésére és a demokratikusan megválasztott képviselőkre nézve.

Hongkong ledarálásáról szóló cikkünket itt olvashatja.