Kína gigantikus összeget, 400 milliárd dollárt fektet be Iránban, cserébe olajat kap
2021. március 27. – 16:13
frissítve
Épül a tengely az Egyesült Államok ellen, Kína úgy ássa alá Washington törekvéseit a térségben, hogy közben az eddig nem is annyira létező közel-keleti befolyását is növeli.
Kína és Irán bejelentették, hogy a következő 25 évben előbbi 400 milliárd dollárt fektet be a perzsa államban, utóbbi pedig kedvezményes án olajat szállít a kínai gazdaságnak.
Afrika, Dél-Kelet-Ázsia, Dél-Amerika és a Balkán után egy újabb olyan régiót ismerhetünk meg, ahol Kína bejelentkezett, felvenné a versenyt a másik nagy gazdasági hatalommal, vagyis az Egyesült Államokkal.
Utóbbinak Észak-Amerika, Nyugat-Európa, illetve Ausztrália maradt, ezekben a térségekben továbbra sem nézik annyira jó szemmel a kínai befolyást.
Ezt nagyon nem szereti az USA
Ha van valami, amit nem szeret az Egyesült Államok, az Kína és Irán. Így is befejezhetnénk a gondolatot, de valójában azt szerettük volna írni, hogy ha van valami, amit nem szeret az Egyesült Államok, ha egy állam megtrollkodja a regionális törekvéseit.
Bármilyen szimpatikus is Kurdisztán az Egyesült Államoknak, ha az egységes Irak koncepcióba nem fér bele az önálló állam, akkor Washington mindig is a függetlenedés ellen lesz. Vagy bármily komoly is egy svájci, vagy egy német, esetleg francia bank, ha megsérti az amerikaiak iráni, vagy szudáni szankcióit, azonnal gigantikus büntetésre számíthat az intézmény.
Aláássa
Mint a New York Times írja, szombaton Hasszán Rohani iráni elnök Teheránban fogadta Vang Ji kínai külügyminisztert, majd aláírták az átfogó paktumot, amely olajért cserében 25 éven át komoly kínai invesztíciókat ígér a perzsa államnak, ami megkönnyítheti a kitörést Irán nemzetközi elszigeteltségéből, és ezzel Peking aláássa Washington törekvéseit.
Érdekes, hogy Irán utolsó nagy államközi paktuma, a „fegyvert olajért” megállapodás Izraellel köttetett, vagyis éppen azzal az államnal, amelyik ma Irán fő retorikai célpontja, és amellyel vívott szájkaratéja nagyban okozza az izolációját.
Irán az aláírás előtt nem hozta nyilvánosságra a megállapodás részleteit, ugyanakkor egy 18 oldalas tervezet korábban már kiszivárgott.
Széles ágazati fókusz
Ez a tervezet 400 milliárd dollárnyi kínai beruházást részletezett, amelyeket több tucat ágazatban kell megvalósulnia, beleértve a bankrendszer, a távközlés, a kikötői, illetve vasúti infrastruktúra, az egészségügy és az információ-technológia. Cserébe Kína rendszeresen (és egy a lap által idézett iráni tisztviselő szerint) alacsony áron szállít olajat Kínának.
A tervezet emellett a katonai együttműködés elmélyítését is szorgalmazta, beleértve a közös kiképzéseket és hadgyakorlatokat,, de még közös fegyvergyártási fejlesztéseket is.
Kína komolyan gondolja a befolyás növelését, Vang Ji több más térségbeli államit is meglátogat, korábban már járt Szaúd-Arábiában, valamint Törökországban, és a tervek szerint az elkövetkező napokban az Egyesült Arab Emírségekbe, Bahreinbe és Ománba is elutazik.
Ami pedig végképp fricska lenne az Egyesült Államnak, Kína azt is jelezte, hogy készen áll az izraeliek és a palesztinok közötti közvetítésre, szívesen lenne egy ilyen tárgyalás házigazdája, hiszen mint jelezték, vélhetően éppen az amerikai dominancia akadályozza a régióban a békét.
