Joe Biden csütörtökön, beiktatása után 65 nappal tartott először sajtótájékoztatót elnökként. A több mint egy óra hosszú eseményen szó volt többek között a vakcináció sebességéről, a gazdaságról és a bevándorlásról is. A legnagyobb hír azonban az, hogy Biden újságírói kérdésre kijelentette, hogy ugyan nem garantálhatja, de tervez újraindulni 2024-ben. Korábban sokan úgy gondolták, hogy Biden korára tekintettel csak egy ciklust vállal majd.
Bident az utóbbi hetekben sokan bírálták a jobboldali médiában amiatt, hogy nem volt hajlandó a sajtó elé állni. Az AP szerint, az elmúlt 40 évből Biden az első elnök, aki ennyit várt első sajtótájékoztatójával.
A sajtótájékoztató elején Biden röviden beszámolt a vakcináció sikerességéről, illetve a gazdaság újraindításáról is. December 8-án még azt ígérte, hogy elnöksége első 100 napja alatt 100 millió dózisnyi vakcinát fognak beadni, azonban ezt a célt már az 58. napon sikerült teljesíteni, így az új cél a 200 millió a 100. napig.
Az elnök örömmel tudatta, hogy miután a kongresszus mindkét háza jóváhagyta 1900 milliárd dolláros gazdasági mentőcsomagját, amely a koronavírus-járvány okozta gazdasági károkat hivatott ellensúlyozni, a vezető Wall Street-i közgazdászok több mint 6 százalékos GDP-növekedést jósolnak erre az évre. Ekkora növekedés utoljára 1983-ban volt.
Biden ezenkívül kijelentette, hogy tartja magát az ígéretéhez, miszerint elnöksége első 100 napján belül újranyitja az óvodák és az általános iskolák nagy részét. Az iskolák lassú nyitása miatt Bident sok kritika érte a jobboldalról elnöksége első heteiben.
A bevándorlás volt a legfontosabb téma
A sajtótájékoztatón résztvevő újságírók többségét azonban nem a vakcináció vagy a gazdaság, hanem a bevándorlás érdekelte. Néhány napja derült ugyanis ki, hogy bevándorlógyerekek ezrei zsúfolódtak össze embertelen körülmények között az amerikai-mexikói határon lévő tranzitzónákban.
Január és február között 29 százalékkal nőtt a határon feltartóztatott bevándorlók száma. Ezt sokan annak tudták be, hogy Biden beiktatása után órákon belül visszavonta Donald Trump több bevándorlásellenes intézkedését is, valamint megerősítette az úgynevezett DACA-programot, mely elősegíti azt, hogy akik gyerekként érkeztek az USA-ba, azokat ne lehessen deportálni. Ez utóbbi azért lehet lényeges, mert úgy tűnik, idén jóval magasabb a határra érkezp gyerekek aránya, mint korábban.
Biden szerint azonban nem azért érkeznek bevándorlók tízezrei az USA déli határára, mert ő olyan jófej lenne. Szerinte nem elnökfüggő, hogy mikor mennyi bevándorló érkezik. Amikor éppen probléma (például gazdasági válság vagy természeti csapás) van a hazájukban, akkor indulnak útnak. Rámutatott, hogy például 2019-ben, tehát Trump elnöksége idején is hasonló mértékben, 31 százalékkal nőtt a határon feltartóztatott bevándorlók száma januárról februárra.
Azt nem tette hozzá, hogy míg 2019 februárjában rekordszámú, 76 545 bevándorlót tartóztattak fel, addig idén ezt is sikerült bőven felülmúlni. A múlt hónapban ugyanis 100 441 bevándorló próbált bejutni az országba. A bevándorlók számának mihamarabbi csökkentésének érdekében Biden szerdán megbízta Kamala Harris alelnököt, hogy kezdeményezzen tárgyalásokat a közép-amerikai országok vezetőivel. Ezenkívül az elnök jelezte, hogy akit csak tudnak, visszafordítanak a határról.
Volt szó Afganisztánról és Kínáról is
Ugyan a több mint egy óra hosszú sajtótájékoztató nagy részében a bevándorlás volt a téma, szó esett egyéb témákról is. Az USA külpolitikájával kapcsolatban szóba került például az afganisztáni csapatkivonás, melynek végrehajtását május 1-ig ígérte még Trump. Biden most azt mondta, hogy nehéz lesz teljesíteni az elődje által megszabott határidőt, ugyanis mindenképpen rendezetten szeretnének kivonulni. Arra az újságírói kérdésre, hogy elképzelhető-e az, hogy még jövőre is lesznek Afganisztánban amerikai katonák, nemmel válaszolt. Kijelentette, hogy az amerikai katonák mindenképpen kivonulnak, a kérdés csak az, hogy hogyan.
Észak-Korea az utóbbi napokban több alkalommal is lőtt ki rakétákat. Ezzel kapcsolatban Biden kijelentette, hogy a távol-keleti országot tartja a legnagyobb külpolitikai fenyegetésnek. Az USA másik távol-keleti vetélytársával, Kínával kapcsolatban arról beszélt, hogy muszáj felszólalni az ujgurokat és a hongkongiakat érő atrocitások ellen.
Ezzel kapcsolatban Biden arról beszélt, hogy korunk legfontosabb kérdése, hogy a demokrácia vagy az autokrácia kerekedik felül. Az elnök elmondta, hogy jól ismeri a Kínát vezető autokrata Hszi Csin-pinget, akivel hosszú órákat töltött négyszemközt (a tolmácsaikkal együtt) alelnöksége alatt. Elmondása szerint a novemberi választási győzelem után két órán keresztül beszéltek egymással telefonon.
Kisebb meglepetésre csak a sajtótájékoztató legvégén esett szó az esetleges fegyverreformokról. Az elmúlt egy hétben ugyanis két mészárlás is történt Amerikában. Arra az újságírói kérdésre, hogy mikorra várhatóak a már a választási kampány alatt belengetett reformok, Biden nem válaszolt érdemben, inkább a gazdaságra és a munkahelyteremtésre terelte a témát.
Ami a 2024-es esetleges újraindulását illeti, Biden úgy fogalmazott, hogy jósolni nem tud, így nem ígérheti meg, hogy mi történik majd három év múlva, viszont az a szándéka, hogy Kamala Harrisszel az oldalán nekifut egy második elnöki ciklusnak is.
Ez a kijelentés kisebb meglepetésként hat, ugyanis Biden már most a valaha volt legidősebb elnök, első ciklusa végén pedig már 82 éves lesz, így eddig a legtöbb szakértő azt feltételezte, hogy csak egy ciklusra tervez.
