Épeszű ember nem vehette komolyan, amiket mondtam

2021. március 23. – 16:09

frissítve

Másolás

Vágólapra másolva

Januárban mi is beszámoltunk az amerikai elnökválasztás körüli botrányok egyik leghosszabban elhúzódó, és leginkább szürreális száláról, amikor a Dominion Systems nevű cég 1,3 milliárd dolláros (kb. 400 milliárd forint) pert akasztott egy texasi ügyvéd, Sidney Powell nyakába.

A Dominion gyártotta az elnökválasztáson használt, szavazatok leadására szolgáló gépek nagy részét, és Trump veresége után elterjedt az az összeesküvés-elmélet, hogy a berendezések manipuláltak voltak, segítettek a demokrata pártnak elcsalni a választást. Ezt a teóriát hangoztatta Trump jogi csapatának egyik vezetőjeként Powell is, aki az exelnököt képviselte az általa indított, a választás eredményét megtámadó perekben. Az eredmény közismert: a bíróságok sorra elutasították a mindenféle bizonyíték nélkül lobogtatott csalási vádakat, Bident pedig beiktatták elnöknek.

Januárban aztán jött a Dominion válasza: csillagászati összegre perelték be Powellt, mondván, hatalmas károkat okozott a cég jó hírében, rengeteget kellett költeniük az alkalmazottaik biztonságára, és egy csomó ügyfelüket elveszítették, mert az alaptalan vádak miatt megrendült a bizalmuk a Dominionban. Vádakban pedig nem volt hiány, Powell olyasmiket állított, mint hogy:

  • a Dominion lefizette a georgiai hatóságokat, hogy ők nyerjék a közbeszerzést az állam választási rendszerére,
  • a választáson szándékosan meghamisították az eredményeket, eltüntettek Trumpra leadott szavazatokat,
  • és az egész mögött a céget titokban irányító háttérhatalomként Hugo Chavez venezuelai exelnök áll, aki az elnökválasztás elcsalásával akar bosszút állni Amerikán.

Emellett elég nyíltan támogatta a QAnon összeesküvés-elméletet, ami Trump politikai ellenfeleit sátánista-pedofil-kannibál szektaként írja le, és aminek a támogatóiból állt nagyrészt a Capitoliumot megostromló tömeg is januárban.

Fotó: Drew Angerer / GETTY IMAGES NORTH AMERICA / Getty Images via AFP

A Dominion által indított perben most idézték a bíróság elé Powellt, aki azzal védekezett, hogy az állításai politikai véleménynyilvánításnak minősülnek, és mint ilyen, védi azokat a szólásszabadság joga.

„Épeszű ember nem vehette komolyan, amiket mondtam”

– árnyalta az egykori, elég erős állításait, mondván, azok olyan környezetben hangzottak el, amiből egyértelmű, hogy valójában politikai állásfoglalások voltak, nem konkrét vádak. Márpedig egy elnökválasztás idején a politikai vitákban elhangzó véleményekről az emberek tudják, hogy sokszor túloznak, és nem 100%-osan szó szerint kell értelmezni őket. Ezek nem tényállítások, hanem vélemények, teóriák, amelyek egyszerűen alapot adnak az embereknek arra, hogy levonják a saját következtetéseiket, és megalkossák a saját véleményüket. Emiatt pedig nem is lehettek a szavainak olyan következményei, amikért a Dominion most megpróbálja őt felelőssé tenni – zárult az okfejtése.

Ezen felül panaszt tett azért is, mert Washingtonban tárgyalta a bíróság az ügyét, holott szerinte a texasi bíróság hatáskörébe tartozna, mivel ő dallasi lakos. Az ügy egyelőre további meghallgatásokkal folytatódik.

Az „épeszű ember nem gondolhatta komolyan” védekezés egyébként, bármennyire is viccesen hangzik, az amerikai jogban aránylag sűrűn bevetett trükk. A leghíresebb ilyen eset 2010-ben történt, amikor a Coca-Colát perelte be egy civil szervezet a fogyasztók megtévesztésének vádjával. A kólagyár ügyvédei azzal érveltek, hogy senki nem gondolhatta komolyan, hogy a Vitamin Water nevű ízesített víz valójában egészséges, akkor se, ha ezt sugallta az elnevezése és a reklámjai. Mindenki tudja, hogy a reklámok állításait nem kell szó szerint venni, érveltek, és próbálták ezzel elérni a vádak elejtését – sikertelenül.