Senki nem hitte el neki, hogy ártatlan, aztán 24 év börtön után az ügyészség talált egy régi papírt

2021. március 17. – 14:43

frissítve

Senki nem hitte el neki, hogy ártatlan, aztán 24 év börtön után az ügyészség talált egy régi papírt
George Bell, Rohan Bolt és Gary Johnson – Forrás: Gofundme

Másolás

Vágólapra másolva
  • 24 év börtön után szabadon engedtek három férfit New Yorkban.
  • Egy kettős gyilkosságért ültették le őket, de az ügy már a legelejétől fogva zavaros volt.
  • A hírhedt New York-i ügyészi körzetben zajló nyomozásról és a vádról az évtizedek során két újság is hosszú cikkben írta meg, hogy valami nagyon nem kerek.
  • 2020-ban hivatalosan is elővette az aktákat az ügyészség, és talált valamit, ami teljesen más megvilágításba helyezte a dolgokat.

Négy nappal 1996 karácsonya előtt, szombat reggel 7-kor Charles A. Davis leparkolt a queensi munkahelye előtt. A 38 éves férfi fő foglalkozása rendőr volt, most a mellékállásába érkezett, biztonsági őrként dolgozott egy csekkeket készpénzre váltó vállalkozás fiókjánál.

Ugyanebben a pillanatban érkezett meg a cég tulajdonosa, a 40 éves Ira „Mike” Epstein is a Mercedesével. Miután kiszálltak az autókból, fegyveresek támadtak rájuk. Mindkettejüket arra kényszerítették, hogy együtt besétáljanak az üzlethelyiségbe. Ott azonnal, több lövéssel megölték őket. A perceken belül kiérkező rendőrök sértetlenül találták az üzlethelyiség golyóálló üveggel védett, dolgozói részét, ahol a 60 ezer dollár készpénz is volt.

Muszáj volt megtalálni a tetteseket

A gyilkosság több okból is felkavarta a közvéleményt. Egyrészt Rudolph Giuliani New York-i polgármester éppen a bűncsökkentési programját erőltette, aminek ez elég nagy pofon volt pont karácsony előtt, arról nem is beszélve, hogy ez a sokadik hasonló eset volt abban az időszakban. Davis abban az évben már a hatodik megölt rendőr volt, ráadásul egyike volt azoknak, akikkel elkezdődött New York városának azon programja, melyben a rendőröket egy bizonyos környék utcáira irányítják, hogy megismerjék azt, jó kapcsolatot alakítsanak ki az ott élőkkel, és tudják, mi folyik a körzetükben. A megölt rendőr temetésén George Pataki kormányzó is ott volt, Giuliani pedig beszédet mondott.

A rendőrségre óriási nyomás helyeződött.

Szabályos embervadászat kezdődött a tettesek után. Hatezer autót állítottak meg a rendőrök, idézések ezreit küldték ki, más ügyekben meggyanúsítottak százait kérdezték ki, hátha tudnak valamit erről is. Tízezer dollárt ígértek azoknak, akik információval tudnak szolgálni.

A New York-i rendőrség három nap múlva a gyilkosság helyszínétől nem messze, utcai marihuánaeladásért elfogott egy húszéves férfit, John Mark „Bigweh”-t. A libériai születésű Bigweh bevándorló volt, szüleivel, csecsemőkorában érkezett Brooklynba, soha nem volt bejelentett munkája, korábban betörések, drogügyek miatt került összeütközésbe a törvénnyel.

Bevitték, és kihallgatták. Queens hírhedt 115-ös körzetében kérdezték ki, ott, ahol nem sokkal korábban két gyilkossági ügyről is kiderült, hogy nem azok követték el az emberölést, akikből beismerő vallomást csikartak ki a rendőrök. Egy harmadik esetben pedig azt állítva perelte be valaki New York városát, hogy két, ebben a körzetben dolgozó nyomozó rákent egy gyilkosságot.

Rudolph Giuliani New York-i polgármester és George Pataki kormányzó 2001-ben – Fotó: Roberto Schmidt / AFP

Bigweh az iratok szerint megnevezte két ismerősét, a 19 éves, priusz nélküli raktárost, George Bellt és a 22 éves Gary Johnsont, akikkel állítása szerint összefutott a gyilkosság előtti órákban, és akik akkor egy fegyvert elővéve azt mondták neki, hogy „mennek, hogy kifizessék őket”.

Ez volt az első vallomása. Aztán Bigweh eltöltött még pár órát a 115-ös körzet kihallgatószobáiban, a következőben már azt rögzítették, hogy ő is beszállt a két haverja vörös furgonjába, amelyet egy Jason nevű fickó vezetett, benne ült egy Roti gúnynevű ember is, és véghez vitték a gyilkosságot.

A rendőrség előállította Bellt és Johnsont, akik nem sokkal később aláírtak egy eléjük tett, rendőrök által fogalmazott, beismerő tanúvallomást.

Már csak Jason és Roti hiányzott.

A letartóztatás

A 35 éves, kétgyermekes étterem-tulajdonos, Rohan Bolt éppen alapanyagot vásárolt a mikrobuszával a vállalkozásának a másnapi munkához, amikor két civil ruhás rendőr ordított rá: „Te vagy Roti?”

„Nem, én Jabba vagyok – mondta a férfi meglepetten. – Mi a probléma?” „Tudod te azt. Kettős gyilkosság”. Bolt hiába mondta, hogy nem tudja, miről van szó, és hogy az ő gúnyneve nem Roti. Azzal vádolták, hogy ő volt az értelmi szerzője a gyilkosságnak és rablásnak.

A villámgyorsan elfogott négy gyanúsítottnak, a három beismerő vallomásnak az érintetteken kívül mindenki örült. Örült Giuliani, a rendőrök, az özvegyek, megnyugodott a közvélemény. Hab volt a tortán, hogy fél év múlva, 1997 nyarán egy 30 éves, Jason Ligon nevű férfit is letartóztattak. Ő is aláírta az elé tett beismerő vallomást arról, hogy ő vezette a furgont, és ő is terhelő vallomást tett Boltra.

A külvilág számára egy tökéletes nyomozás zárult le sikerrel. Csak volt pár bökkenő.

Hamar kiderült, hogy a drogdíler Jason Ligon nem is volt New Yorkban a gyilkosság idején, amikor pedig bevitték a rendőrök, még részeg volt egy átkaszinózott éjszaka hajnalán, és nem is emlékezett, mit írt alá. Azt mondta utólag, semmi nem igaz a beismerő vallomásából. Bolt pedig továbbra is makacsul tagadott mindent. Nem volt meg a gyilkos fegyver sem, és a vádlottak ujjlenyomatát sem találták meg a helyszínen.

Ennek ellenére 1999-ben Bellt tényleges életfogytiglanra, Johnsont és Boltot legkevesebb 50 évre ítélték. Ligon ellen 2000-ben ejtették a vádat, ekkor ő már harmadik éve börtönben ült a tárgyalására várva. Bigweh pedig vádalkuval 5 évet kapott.

Bolt a tárgyalása után az özvegyekhez fordult, és részvétét fejezte ki. De azt is mondta, hogy „az én nevem Jabba, és semmi közöm a gyilkosságokhoz. Tudom, hogy egy nap az Úr felfedi az igazságot, azt, hogy Rohan Boltnak nincs köze ehhez.”

Valami nem stimmel

2007-ben a Village Voice hosszú cikket közölt arról, hogy az akkori tudásuk szerint mi minden ment félre a nyomozásban és a vádképviseletben, amiről a közvéleménynek fogalma sem volt. Például, hogy az egész „Roti-sztori” nem állt össze.

A vádlotti vallomások szerint mindenki csak a gúnynevét ismerte a támadás kitalálójának, de nem tudták, mi a valódi neve, hol lakik, vagy hogy lenne egy étterme. A gúnynevet mindannyian máshogy ejtették, volt Roti, Rowdy, Rotsy, Roady és Ratti is az írásos vallomásokban. Senki nem említette a vádlottak közül, hogy Boltnak brutális jamaicai akcentusa van, hogy csak 162 centis, vagy hogy szokatlanul gülü szemei vannak. Sőt, az egyik vádlott „Roadyt” 19-20 éves nehézsúlyú bűnözőnek írta le. Egyik sem illett Boltra.

Mint ahogy az is furcsa volt, hogy akkortájt a környéken feltűnt egy hasonló módszerekkel dolgozó, hasonló üzleteket sorban kirabló banda, a Speedstick. A gyilkosság után ki is plakátolták a tagok fantomképét a hatóságok. Ám közülük a legkisebb keresett ember is 20 centivel és 20 kilóval volt nagyobb Boltnál. Bolt egyébként sikerrel átment egy poligráfos vizsgálaton is.

Aztán „Bigweh” vallomásai is minimum érdekesek voltak. Például utólag kétszer is eskü alatt vallotta, hogy ő nem mondta a nyomozóknak azt az első kihallgatásán, amit a szájába adtak, hogy Bell és Johnson rablásra készültek, fegyvert lóbáltak a gyilkosságok előtt.

A második, módosított tanúvallomásában, amelyben már magát is résztvevőnek nevezte, az állt, hogy a két áldozat kék és bézs dzsekiben volt, holott valójában mindketten fekete bőrkabátot viseltek. Azt is mondta, hogy „Roti” tüzelt, később ezt a vallomását is megváltoztatta, azt állítva, nem látta, ki húzta meg a ravaszt.

George Bell, Gary Johnson és Rohan Bolt családjaikkal – Forrás: Gofundme

Az iratokból kiderült az is, hogy egy hónappal a gyilkosságok után Bigweh öngyilkosságot próbált meg elkövetni, de ezt senkinek nem említették az eljárás során a hatóságok.

A beismerő vallomásokról pedig azt állítja utólag Johnson és Bell, hogy fiatalok voltak, meg voltak ijedve, fogalmuk sem volt a jogról, bántalmazták, és azzal fenyegették őket, hogy soha nem láthatják az anyjukat, ha nem írják alá a papírokat.

Széteső állítások, furcsa tanúk

Kiderült, hogy a nyomozók nem kérdeztek meg egy gyanúsítottat sem, hogy hogy néz ki „Roti”, ellenben egy olyan nő adta a „nézzenek rá Boltra” tippet, aki egy elszámolási vitában volt Bolttal, és akivel a férfi korábban üvöltözött. De ez a nő sem állította, hogy Boltot bárki Rotiként ismerné. A vád be sem hívta tanúnak őt a tárgyaláson. A fegyvereket a vád szerint elsütő Bell is azt mondta, nem ismeri Boltot.

Az egyetlen független szemtanú, akit a vád felvonultatott, Gregory Turnbull volt, aki 52 méterre az esettől telefonált épp egy nyilvános fülkében. Ő hiába mondta 11 órás kihallgatásán, hogy nem látta az arcokat a kapucniktól, az elengedése után visszavitték a rendőrségre, és megpróbálták felismertetni vele Bellt, Johnsont és Boltot. Egyiküket sem ismerte fel. Két óra múlva, egy újabb körben Bellt és Boltot már igen.

Az ügy fő nyomozója, Frank Bovino a 2007-es Village Voice cikkben kitartott a korábbi nyomozása mellett. Azt mondta, azért lett gyanús Bolt, mert Bell és Johnson piros mikrobuszról beszéltek, és Boltnak is ilyenje volt. Az étterme nem messze volt Epstein egy régebbi csekkváltó üzletétől, és „a pletykák szerint” az étterme sem ment jól. A Roti gúnynév pedig szerinte azért illik Boltra, mert az egy indiai étel, és Boltnak is indiai étterme van.

De az érvelés minden pontja sántít.

Bigweh azt mondta, nem Bolt mikrobuszával raboltak. Az étterem 96-ban nyílt, akkorra Epstein egykori üzlete már rég nem volt ott. Az étterem nem tette ugyan gazdaggá Boltot, de eltartotta magát, az meg teljes logikai nonszensz, hogy egy négy hónapja nyílt étterméről kapná valaki a gyerekkori gúnynevét. Arról nem is beszélve, hogy az étterem nem is árult rotit.

A Village Voice cikke egyébként hosszan foglalkozik egy olyan mellékszállal, ami nagy valószínűséggel fals infó lehetett, legalábbis a későbbi történések fényében: állítólag több mint tíz évvel a gyilkosság után egy rab odament a börtönben Bolthoz, és azt mondta, ő tudja, ki az igazi gyilkos: egy hírhedten erőszakos figura, Wayne „Ratti” Page. Page-et tíz nappal a Davis–Epstein-gyilkosság után kapták el egy 9 mm-es Berettával egy másik ügyben, ilyen fegyvert használtak Davisék megölésénél is. A cikk megjelenésekor épp 22 éves börtönbüntetését töltötte, amiért elrabolt egy brooklyni férfit, akit lelőtt, majd kidobott a kocsiból. A rab, aki ezt állította, Ratti unokatestvére, Jerry Bonton volt, aki éppen egy 1998-as kettős gyilkosságért ült. Bonton hivatalosan nem volt hajlandó vallomást tenni erről. Erről a szálról azóta semmi hír.

Hét évvel később, 2014-ben a The Nation dolgozta fel a Davis–Epstein-gyilkosságot és Bolték ítéletét.

Rohan Bolt – Forrás: Villagevoice.com

Az újság a már ismert dolgok mellett a vád egyik fontos tanújáról, Reginald Gousse-ról írt hosszan. A bűnözésből élő férfi épp tárgyalásra várt a börtönben, amikor 1998 nyarán a hasonló cipőben járó George Bell-lel cellatársak lettek. Gousse akkor írt egy levelet az ügyészségnek, azt állítva, hogy Bell bevallotta neki a börtönben a gyilkosságot, és a szintén jelen lévő Johnson is bólogatott. Az állítást a vád felhasználta, Gousse pedig 21 helyett 5 évet kapott a saját bűneiért, és megengedték neki, hogy egy korábbi beismerő vallomását visszavonja. 2004-ben épp a Bolt-ügy ügyészének javaslata alapján engedték szabadon. Szűk egy évvel később a férfi magát rendőrnek kiadva kirabolt és megölt egy embert.

New Yorkban ebben az időszakban kezdtek rájönni, hogy a 80-as és 90-es évek nagy rendrakása – ami egyébként sikeres volt – rendszerszinten sok problémás ítéletet hozhatott magával. A New York-i államügyész fel is állított egy külön hivatalt az ilyen ügyek vizsgálatára, amelyek a helyi ügyészi hivatalokkal működnek együtt, és vizsgálnak felül tucatjával ítéleteket. Queensben akkoriban még nem volt ilyen együttműködés, a valódi fordulatra pár évet még várni kellett.

Az elhallgatott akta

2020 elején Melinda Katz lett a queensi ügyész. Felállított egy egységet, amely hasonló ügyeket vizsgál meg. Miután a munkájuk nyomán két ember is kijött a börtönből, megvizsgálták Bolt ügyét is.

Az akták újranyitásakor kiderült, hogy az ügyészek elhallgattak egy fontos rendőrségi jelentést.

1997 májusában a Speedstick banda négy tagját letartóztatták egy csekkbeváltó elleni emberöléses rablásért. Az újságok akkor azt írták, a rendőrség szerint a gyanúsítottak akár a Davis–Epstein-gyilkossággal is összefüggésbe hozhatók. A rendőrség azonban tagadta ezt.

Pedig ez volt az igazság: egy akta szerint

  • valaki a Speedstickből azt mondta a rendőröknek, hogy a Davis–Epstein-gyilkosságot bevallotta neki egy bandatag, Jamal „Jason” Clark.
  • Ezt a beszámolót aztán egy másik tanú is megerősítette.
  • Egy harmadik azt mondta a rendőröknek, hogy Bigweh-nek nem volt szerepe a támadásban.
  • Egy negyedik informátor pedig arról beszélt, hogy látta, ahogy a csekkváltót a támadás előtt három férfi terepszemlézi, az egyiknek egy hosszú sebhely volt az arcán. Ez illett Jamal „Jason” Clarkra.

Ráadásul ezt a rendőrségi jelentést akkoriban felhasználták egy másik vádemeléshez a Speedstick tagjai ellen, vagyis nem süllyedt a fiók mélyére, a rendőrök tudtak róla, használták a benne lévő információkat.

De Bolték tárgyalásán szót sem ejtettek róla, az ügyvédeknek sem szóltak. Nem szóltak arról sem, hogy Bigweh-nek hallucinációi voltak, pedig a védők bekérték a pszichiátriai adatokat.

Mindezek után a három férfi Joseph Zayas bíró döntése alapján 2021. március 5-én, péntek délután, 24 év után szabad emberként lépett ki a Green Haven börtönből.

Melinda Katz egyelőre nem állítja azt, hogy a férfiak ártatlanok. A hivatala 90 napig vizsgálja az iratokat, hogy eldöntse, hogyan tovább, újra megvádolja-e őket. „Nem tudok kiállni az elítélésük mellett. De egyelőre nincs elegendő bizonyíték az ártatlanságuk mellett, úgyhogy ezt a mostani lehetőséget a bizonyítékok újraértékelésére használjuk ki” – mondta.

Fő források: New York Times 1, 2, 3, 4, 5, 6, Village Voice, The Nation, Queens Eagle