Az ENSZ jelentése szerint a fukusimai atomkatasztrófa után nem nőtt extrém mértékben a rákos megbetegedések kockázata

2021. március 09. – 15:49

Másolás

Vágólapra másolva

Statisztikailag nem bizonyítható, hogy sugárzás okozta károk érték volna Japán lakosságát a fukusimai atomerőmű 2011 márciusában történt balesete után – írja az ENSZ Nukleáris Sugárzás Hatásait Vizsgáló Tudományos Bizottsága (UNSCEAR) a beszámolójában, amelyet a katasztrófa tizedik évfordulója miatt tettek közzé kedden Bécsben.

2011. március 11-én egy 9-es erősségű földrengés rázta meg Fukusima prefektúrát, és az azt követő szökőár súlyosan megrongálta a térségben található atomerőművet. A szökőár több mint 19 ezer ember halálát okozta, a Fukusima-1 erőmű súlyos megrongálódása és a nukleáris sugárzás veszélye miatt pedig több mint 160 ezer embert kellett kitelepíteni.

A baleset után a hatóságok lezárták a Fukusima-1 harminc kilométeres körzetét, és a távolabbi, a sugárzásnak kevésbé kitett területeken azonnal sugárzásmentesítésbe fogtak. A szakértők szerint stressz, szívproblémák és más betegségek is felléptek a kitelepítések miatt. A fukusimai volt az ukrajnai Csernobilban történt baleset óta a legsúlyosabb nukleáris szerencsétlenség.

A fukusimai atomerőmű 2012. február 28-án, Japánban – Fotó: YOSHIKAZU TSUNO / POOL / AFP

Az ENSZ most közzétett jelentése szerint a nukleáris szerencsétlenség miatt fellépett radioaktív szennyezés nem növeli a rákos megbetegedések kialakulásának kockázatát olyan mértékben, amely egyértelműen meghaladná a normális határétékeket. A szakértők kitértek a fukusimai atomerőmű térségében az utóbbi évtizedben jelentős számban megfigyelt pajzsmirigy-rák esetekre gyermekeknél. Véleményük szerint mindez nem a sugárzásra, hanem a fokozott szűrővizsgálatokra vezethető vissza. Ezek olyan esetekre is fényt derítettek, amelyeket egyébként nem diagnosztizáltak volna.

„Katasztrófáról van szó, de nem egy sugárkatasztrófáról” – mondta Anna Friedl sugárbiológus, aki Németországot képviseli az UNSCEAR-ban. Mint mondta, ellentétben az 1986-os csernobili atomkatasztrófával, Fukusima esetében jóval kevesebb radioaktív anyag került ki és az is nagyrészt a tengerbe. Emellett szerinte a lakosság is kevesebb sugárszennyezett élelmiszert vett magához.

Ugyanakkor az UNSCEAR figyelmeztetett, hogy a jelentés megállapításai még nem jelentik azt, hogy egyáltalán nincs kockázata a rákos megbetegedéseknek a baleset miatt. A mintegy 170 fős mentőalakulatban, amely nagyon magas radioaktivitásnak volt kitéve, további két-három rákos megbetegedésre lehet számítani. Japánban a rákos megbetegedések kockázata mintegy 35 százalékos. (MTI)