Biden megtorló légicsapást rendelt el, két iraki milíciát bombázott meg az amerikai légierő

2021. február 26. – 13:34

frissítve

Másolás

Vágólapra másolva

Csütörtökön az amerikai légierő végrehajtotta a Biden-elnökség első katonai csapását: a hadügyminisztérium bejelentése szerint hét darab, egyenként 500 fontos (227 kilós) bombát dobtak le két Irán-barát milícia létesítményeire a Szíria és Irak határán található al-Bukamál városánál. A támadást Jordániában állomásozó F15E vadászbombázók hajtották végre a nem hivatalos határátkelőhelynek számító (azaz főképp fegyver- és olajcsempészek, milicisták és dzsihadisták által használt) al-Bukamál szíriai oldalán.

A szír kormányzat 17, a londoni székhelyű ellenzéki információs hálózat, az Emberi Jogok Szíriai Megfigyelőközpontja 22 halálos áldozatról tud. Az akcióról minden bizonnyal előzetes értesítést kapott Oroszország, ugyanis a szíriai légtér érintett részét az Aszad-rezsimet támogató orosz egységek ellenőrzik.

A légicsapással az Egyesült Államok a két héttel ezelőtti erbili incidensre reagált: február 15-én rakétatámadás érte az iraki kurdok regionális központjának repülőterét, és a csapásban egy, az Iszlám Állam ellen harcoló amerikai kontingenssel szerződésben álló fülöp-szigeteki férfi meghalt, és hatan megsebesültek, köztük öt amerikai állampolgár. A támadást egy addig ismeretlen szervezet, a „Vér Őrzői” vállalta magára, ezzel szemben az amerikai légicsapást a jól ismert, több ezer főt számláló iraki síita fegyveres erők, a Katáib Hezbollah és a Katáib Szejjid as-Suhadá ellen hajtották végre. Egyelőre nem világos, hogy az erbili támadás felelőse milyen viszonyban áll a megbombázott milíciákkal, a New York Times információi szerint az amerikai hírszerzésnek bizonyítékai vannak arról, hogy valójában a két, fentebb említett szervezet követte el az amerikaiak és szövetségeseik elleni rakétacsapást.

A Pentagon közleménye is hangsúlyozta, hogy „az akció egyértelmű üzenettel bír: Biden elnök megvédi az amerikai katonákat és koalíciós partnereiket”. De az amerikai elnök a felkínált válaszcsapás-tervezetek közül a legenyhébbet választotta, mivel „az USA a kelet-szíriai és az iraki helyzet de-eszkalációjára törekszik”. Ez a homályos megfogalmazás arra a szándékra utal, hogy a Biden-kormányzat újraélesztené a Trump alatt működésképtelenné tett iráni nukleáris megállapodást, azonban ehhez szükség lenne legalább egy minimális szintű enyhülésre az amerikai-iráni viszonyban is.