Amerikai jelentés: A szaúdi koronaherceg felelős a Hasogdzsi-gyilkosságért

2021. február 26. – 21:14

frissítve

Másolás

Vágólapra másolva

Egy amerikai hírszerzői jelentés határozottan nyilatkozik Mohamed bin Szalman felelősségéről. Szaúd-Arábia pedig hasonló határozottsággal tagad.

2018. október 2-án Dzsamál Hasogdzsi szaúdi újságíró meggyilkolása valósággal sokkolta a közvéleményt. Újságírókat sajnos viszonylag gyakran ölnek meg, minden évben több tucat áldozat van. A munkájuk miatt a legtöbben Afganisztánban, Irakban, Szíriában, vagyis veszélyes harci terepeken esnek áldozatul, de 2017-2018-ban hirtelen elárasztották Európát is a szörnyű esetek.

2017-ben felrobbantották Daphne Caruana Galizia máltai oknyomozó újságírót, a svéd Kim Wallt pedig egy Peter Madsen nevű dán feltaláló darabolta fel a Nautilius nevű tengeralattjáróján. 2018-ban pedig a szomszédunkban meggyilkolták Jan Kuciak tényfeltáró újságírót és a menyasszonyát.

Mindegyik szörnyű eset volt, de az rögtön látszott, hogy a legnagyobb nemzetközi botrányt Dzsamal Hasogdzsi szaúdi újságíró kivégzése fogja okozni. A királyi család kritikusát „a szerelem ölte meg”, igaz, csak annyiból, hogy házassági papírjait szerette volna intézni Szaúd-Arábia isztambuli konzulátusán, amikor hazája titkosszolgái likvidálták.

A friss jelentés

Az Axios.com cikke alapján a Nemzeti Hírszerzési Igazgató Hivatala (ODNI) frissen publikált tanulmánya most úgy értékelt, hogy Mohamed bin Szalman (MBS) szaúdi koronaherceg felelős a Washington Postnak író szaúdi újságíró haláláért. Avril Haines, az ODNI által kiszolgált hírszerzési igazgató a szenátus előtt tett ígéretet arra, hogy 30 napon belül nyilvánosságra hozza a Hasogdzsi meggyilkolásáért felelős, vagy abban bűnrészes szaúdi tisztviselők nevét.

A várva várt jelentést Donald Trump kormánya több mint egy évig halogatta, elzárta a nyilvánosság elől, amit a cikk szerint az magyarázott, hogy az Egyesült Államok Szaúd-Arábiát a közel-keleti stratégiájának középpontjába helyezte.

Ennek több oka és jele is volt, elsősorban a közös ellenség, vagyis az Irán elszigetelésében játszott szerep, de például az kifejezetten meglepő volt, hogy amikor Szaúd-Arábia izolálta Katart, Trump azonnal Szaúd-Arábia oldalára állt.

Életszerűtlen, hogy nem tudott róla

„Úgy értékeljük, hogy Szaúd-Arábia koronahercege, Muhamed bin Szalman jóváhagyta a törökországi Isztambulban elkövetett műveletet”

– olvasható a hírszerzők megállapításainak 4 oldalas összefoglalójában.

A határozott kijelentés alapja, hogy a koronaherceg 2017 óta ellenőrizte a királyság életében fontos tisztogató feladatokra létrehozott titkos szerv, a gyorsbeavatkozó egység (az angol szövegben Rapid Intervention Force, RIF) működését. Ez a csapat a kritikusok és a disszidensek ellen lépett fel, akár idegen országokban is.

A tanulmány szerint teljesen valószínűtlen, hogy a szaúdi tisztviselők ilyen jellegű műveletet hajtottak volna végre a koronaherceg engedélye nélkül. A jelentés nyilvánosságra hozatalát követően az Egyesült Államok szankcionálta Ahmad Asirit, a volt szaúdi hírszerzési főnököt és az MBS közeli bizalmasát az isztambuli műveletben betöltött közvetlen szerepvállalásáért.

Szaúdi tagadás

„A Szaúd-arábiai Királyság kormánya kategorikusan visszautasítja a jelentés negatív, hamis és elfogadhatatlan állításait, amelyek a királyság vezetésére vonatkoznak, és megjegyzi, hogy helytelen információkat és következtetéseket tartalmaz”

– közölte az arab ország külügyminisztériuma.
Rijád álláspontja továbbra is az, hogy az újságírót olyanok ölték meg, akik áthágták az őket foglalkoztató ügynökségek összes előírását, és hogy Szaúd-Arábia minden lépést megtett, hogy a felelősök megkapják az őket megillető büntetést. A gyilkosság miatt az országban 5 embert halálra ítéltek, de büntetésüket később 20 év börtönre változtatták, miután Hasogdzsi családja megbocsájtott nekik.

Joe Biden új hozzáállása

Az adminisztráció vezető tisztségviselői azt is bejelentették, hogy a külügyminisztérium éves emberi jogi jelentésében megkezdi dokumentálni Szaúd-Arábia és más országok programjait, akik megfigyelik, zaklatják a másként gondolkodókat vagy a kritikus újságírókat.

A korábbi hátráltatás után Joe Biden adminisztrációja gyakorlatilag öt hét alatt átalakította a szaúdi politikát, befejezte a jemeni háborús erőfeszítések támogatását, befagyasztott egy nagy fegyverszerződést és egyelőre az MBS-szel sem volt hajlandó közvetlenül beszélni.

Muszlim viaskodás

A gyilkosság a szörnyű részletek mellett azért is járt nagyon erős külpolitikai hatásokkal, mert az iszlám világban folyamatosan zajlik egyfajta versengés a vezető szerepért.

A síita Irán és a szunnita Szaúd-Arábia ki nem állhatja egymást, míg a szekularizáltabb Törökország (amely maga is szunnita) inkább a szaúdiakhoz szokott húzni. Ám 2018-ban már eleve rosszabb volt a nexus, Törökország például látványosan segítette az izolált Katar túlélését a szaúdi blokád idején.

Amikor aztán a szaúdiak török területen léptek akcióba, azzal nagyon kivívták a török vezetés haragját.