Vasárnap tartották az országgyűlési választást Koszovóban, melyen történelmi győzelmet aratott az Albin Kurti által vezetett Önrendelkezés Mozgalom (Lëvizja Vetëvendosje), írja a Politico. 98 százalékos feldolgozottságnál a baloldali-nacionalista pártnak a szavazatok 48,17 százalékát sikerült begyűjtenie. Egy párt sem aratott még ilyen nagyarányú győzelmet választáson azóta, hogy 1999-ben megszűnt a szerb uralom az országban.
Kurti kevesebb mint egy évvel azután nyert választást, hogy eltávolították a hatalomból. A 45 éves politikus először tavaly február elején lett miniszterelnök, azonban mindössze másfél hónappal hatalomba kerülése után szétesett az általa vezetett kormánykoalíció, miután a kisebb kormánypárt, a Koszovói Demokratikus Liga (LDK) kiszállt a szövetségből.
A két párt szinte a kormányalakítás napjától kezdve vitában állt egymással. Először azután került a két párt összetűzésbe, hogy a Trump-kormányzat megpróbált nyomást gyakorolni Kurtira, hogy kössön békét Szerbiával, melyet a szerbellenes politikát folytató miniszterelnök visszautasított (az amerikai elnök egy szerb–koszovói és egy arab–izraeli „békekötés” tető alá hozásával próbálta növelni esélyeit a novemberi elnökválasztás előtt). Ezzel összefüggésben amiatt is vita alakult ki a két koalíciós partner között, hogy el kell-e törölni a Szerbiából érkező árukra 2018 novemberében kivetett 100 százalékos vámot.
Az utolsó cseppet végül az jelentette a pohárban, hogy Kurti eltávolította a Koszovói Demokratikus Ligában politizáló belügyminiszterét, miután az – noha addig csupán 22 koronavírus-fertőzöttet regisztráltak az országban – nyilvánosan is kiállt a vészhelyzet elrendelése mellett, amivel megnőtt volna a jobboldali államfő, Hashim Thaci befolyása.
Ezt követően a Koszovói Demokratikus Liga bizalmatlansági indítványt nyújtott be Kurti kormánya ellen, amit mindössze hét héttel azután, hogy a baloldali politikus miniszterelnök lett, meg is szavazott a parlament a Trump által támogatott államfő támogatása mellett. Kurti júniusig megbízott miniszterelnökként hatalomban maradhatott, amikor a parlament 50 százalék plusz egy szavazatos többséggel megválasztotta az utódját, az LDK-s Avdullah Hotit.
Decemberben azonban újabb fordulat következett, ugyanis a koszovói alkotmánybíróság érvénytelennek nyilvánította a júniusi parlamenti szavazást, miután Hoti úgy szerezte meg a megválasztásához kellő többséget a parlamentben, hogy őrá szavazott Efrem Arifi roma kisebbségi képviselő, akit 2018-ban 15 hónap börtönre ítéltek, mert egy civil szervezeten keresztül 26 ezer eurót sikkasztott el.
Az alkotmánybíróság megállapította, hogy Arifi jogellenesen vett részt a parlamenti szavazáson, mert a törvény értelmében nem gyakorolhatja képviselői jogait az, akit három éven belül jogerősen bűnösnek mondtak ki büntetőperben. Az ő voksa nélkül pedig nem volt meg a kormány megválasztásához szükséges többség. Ezután írtak ki előrehozott választást február 14-re.
Tavaly novemberben Thaci elnök is távozott a hatalomból, miután a hágai különleges ügyészség megerősítette az ellene felhozott vádakat, melyek szerint háborús és emberiesség elleni bűnöket követett el.
A vasárnapi eredmények alapján az Önrendelkezés Mozgalom támogatottsága csaknem megduplázódott az előző választás óta, míg a Koszovói Demokratikus Ligáé megfeleződött és történelmi mélységbe süllyedt, miután mindössze 13 százalékot sikerült elérnie a kormánypártnak.
Ez lesz az első alkalom, hogy az ország két hagyományos nagy pártja közül egyik sem lesz kormányon, mivel Kurtinak előreláthatóan se az LDK, se Tahci jobboldali pártja, a Koszovói Demokrata Párt támogatására nem lesz szüksége a kormányalakításhoz.
