Az USA a Dél-kínai-tengerre küldött egy repülőgép-hordozót, miután kínai harci gépek repültek be Tajvan légterébe

A USS Theodore Roosevelt repülőgép-hordozó vezetésével egy amerikai csapásmérő flotta lépett be a Dél-kínai-tengerre – jelentette a Reuters hírügynökség. Bár csak a zászlóshajó nevét közölték, ebből kikövetkeztethető, hogy a haditengerészet Carrier Strike Group Nine-járól lehet szó. Ilyen flottából az amerikai hadseregben jelenleg kilenc aktív, jellemzően egy repülőgép-hordozó vezeti őket, mellette cirkálók, rombolók, fregattok, nagyjából 7500 katona, és a hordozó fedélzetén annyi harci repülő, amennyi elfér. A USS Theodore Roosevelt a Carrier Air Wing Eleven nevű légi egységgel szokott párban járni, ebben kilenc repülőszázad van (a század általában 12-24 gépet jelent), F/A-18E Super Hornetekkel, E-2C Hawkeye-okkal, MH-60S Seahawkokkal.

Szóval egy ilyen vízi hadsereg nem kispályán játszik, gyakorlatilag kisebb szigetországokat képes leradírozni a térképről, ha jobban megerőlteti magát. És egy ilyen hajózik most Kína felé, azon a tengeren, amit Kína egyoldalúan a saját felségvizeinek tart. A dolog közvetlen előzménye, hogy szombaton 12 kínai harci repülő repült be Tajvan légterébe. Ennek pedig az volt az előzménye, hogy ugyan Kína a saját területének tekinti Tajvant, a Biden-adminisztráció nemzetbiztonsági tanácsának szóvivője közölte: az Egyesült Államok továbbra is sziklaszilárdan elkötelezett a független Tajvan mellett.

A USS Theodore Roosevelt küldetése hivatalosan gyakorlatozás, „a tengerek szabadsága feletti őrködés, és a tengerészeti biztonságot erősítő partnerkapcsolatok építése”. A flotta vezetője, Doug Verissimo admirális a hírügynökségnek azt nyilatkozta, a Dél-kínai-tenger különösen fontos szeglete a világtengereknek, mivel a tengeri kereskedelem kétharmada ezen áthaladó vízi utakon halad. Éppen ezért fontos ott Amerika jelenléte, hogy „megerősítse a szövetségeseit, és hirdesse a törvényt és a rendet”.

A frissen beiktatott új amerikai elnök, Joe Biden külügyminisztere, Anthony Blinken a szenátusi meghallgatásán azt mondta, kétség sem férhet hozzá, hogy a világ összes országa közül Kína az, ami az USA-val szemben a legnagyobb kihívásokat támasztja.

Kína már korábban is többször emelt panaszt, amikor amerikai hadihajók a Dél-kínai-tengeren olyan szigetek közelébe manővereztek, amelyeket Kína a sajátjának tart. A helyzetet bonyolítja, hogy ugyanezeken a vizeken Vietnam, Malajzia, a Fülöp-szigetek, Brunei és Tajvan is a saját felségvizeinek kiáltott ki egyes, vitatott területeket.