Halálos valóságshow zajlik a világ második legmagasabb hegyén

Ez itt a K2, a világ második legmagasabb, de a legnehezebben megmászható hegye. Hegymászókörökben az ember csak biccent, ha valaki az Everest megmászásáról beszél, de a K2 hallatán mindenki felkapja a fejét. Míg a világ legmagasabb hegyét nagyjából 10 ezren mászták meg, a K2-nél ez a szám 478. Ráadásul mindehhez extrém magas halálozási arány társul: összesen 87 alpinista halt meg a próbálkozások során, ami 20 százalékos halálozási arányt jelent. Minden ötödik próbálkozó meghal.

A K2 falai ugyanis meredekebbek, ráadásul a nehéz szakaszok a felső, extrém oxigénhiányos régióban találhatóak. A feljutáshoz nem elég a kitartás, vagy a nagy háttércsapat, itt tudni kell mászni is.

Nem véletlen, hogy tavaly, amikor Suhajda Szilárd első magyarként feljutott, néhányan csalással vádolták, mivel annyira elképzelhetetlen volt a siker. (Jelen sorok írója akkor fényképek, filmek és beszámolók elemzésével arra jutott, hogy a magyar mászó igenis feljutott a csúcsra). A fentiek után érthető, ha a hegy környéke télen, amikor különösen durva az időjárás, teljesen néptelen.

Hogy a jelenlegi helyzetet érzékeltessük, tekintsék meg a fenti videót, amit még tavaly készítettek az amúgy pihenésre szolgáló alaptáborban. Alant pedig egy fotó az egyik helyszínen tartózkodó expedícióról. És ők csak az egyik, igaz, a legnagyobb csapat a táborban.

Míg normális esetben a K2 környékén csak a normál hegymászószezonban tavaszi szezonban táboroznak mászók, most több mint 70 hegymászó fagyoskodik a gleccserre épített sátrakban.

Bizarr, de még erről a téli csúcsforgalomról is a koronavírus tehet. Tavasszal, a járvány első sokkja idején a legtöbb ország lezárta a határait, egyetlen magashegyekkel bíró országba sem lehetett bejutni. A Mount Everestet az évi 1000 hegymászó helyett 2020-ban csak egy kínai, azaz helyi expedíció mászta meg. A világ alpinistáiban hónapokon át egyre csak gyűlt a feszültség, az energia, tetézve a bezártság érzéssel, ami végül sokakban még a következő, tavaszi szezon előtt robbant.

Soha nem látott tömeg jelent meg minden himalájai és karakorumi csúcs körül. A magyar Szlankó Zoltán is 2021 telén indult el a 8051 méteres Broad Peak megmászására. Hogy a figyelem miért a K2-re, és nem ezekre az expedíciókra irányul?

• Ezeket a csúcsokat már mind megmászták télen. A K2-t még soha. Télen eddig csak négyszer indultak expedíciók a K2-re, de egy sem volt sikeres. Pedig a világ legjobbjai próbálkoztak: a legmagasabbra 2003-ban jutottak, 7600 méterig. A csúcs viszont egy másik dimenzióban, 8611 méteren van. Szóval aki végül feljut, bekerülhet a 8000-es mászások történelemkönyvébe, azon belül is az utolsó lapra. Ez ugyanis az utolsó valódi kihívás ebben a sportban, innentől csak olyan rekordok jöhetnek, mint békaügetésben vagy varázslóruhában megmászni a már meghódított hegyeket.
• A K2-re feljutni már önmagában is kihívás, de télen olyan pokoli a hegy időjárása, hogy már az 5000 méteren fekvő alaptáborban tartózkodni emberfeletti teljesítménynek számít. Feljebb a relatív hőérzet mínusz 50-60 fok is lehet, a csúcson pedig mínusz 70 fokig süllyedhet. Ehhez jön az őrült szél, a rossz látási viszonyok, a kiszámíthatatlan időjárás, a lavinák.
• A táborban a legkülönbözőbb felkészültségű és motivációjú mászók gyűltek össze, nagyjából olyan mintázatban, mintha egy valóságshow-rendező válogatta volna össze őket. Van itt profi téli mászó és instasztár, lelkes amatőrmászó és oxigén nélkül próbálkozó hegyi veterán. Vannak, akik nem rég futottak csak be az alaptáborba, miközben az első szerencsétlenül járt mászót már el is szállították helikopterrel, ugyanis már az alaptáborban előjött a sérve.

Van itt még egy csomó izgalmas faktor, de ezek előtt ismerkedjünk meg a magashegyi valóságshow résztvevőivel.

A fagyos valóságshow szereplői

Seven Summits kereskedelmi expedíció: A kereskedelmi expedíció azt jelenti, hogy nem a teljesítménytől vagy a felkészüléstől függ a részvétel, hanem hogy ki tudod-e fizetni a díjat. Ez a nepáli cég esetében most 10 millió forint feletti összeget jelent személyenként. Ezért cserébe a tagok teljes ellátást kapnak. Az alaptáborban főznek rájuk, a 15 fős serpacsapat kifeszíti a köteleket, és felállítja a sátrakat, így az egyes szakaszok végén csak be kell zuhanniuk a hálózsákjukba. Kapnak oxigénpalackokat és ha kérik, a serpák viszik még a hátizsákjukat is.

Persze nem kell igénybe venniük minden szolgáltatást. A tervek szerint oxigén nélkül mászik majd a profinak számító román alpinista, Alex Gavan, és az olasz Tamara Lunger. Szintén a csapat élmászói közt van a spanyol Sergi Mingote, aki amellett, hogy politikus, hét 8000-es csúcsot mászott meg az elmúlt években. Ő lesz az expedíciójuk egyik technikai vezetője is.

De itt mászik az ukrán Irina Galay, aki az Everest első ukrán női megmászója, és Colin O’Brady, aki hajmeresztő kalandjairól ismert, például, hogy egyedül szelte át az Antarktiszt, amiről később kiderült, hogy nem teljesen volt igaz. Egyéb teljesítményeit is kétkedve figyeli a szaksajtó. Ebben a csapatban mászik a szlovén Tomaz Rotar, továbbá a lengyel Jon Kedrowski, de őt már elszállították sérvvel.

Nims Purja és csapata: Ők a tábor leginkább instakompatibilis csapata. A nepáli serpa a hegymászóvilág aktuális sztárja, aki 2019-ben hét hónap alatt mászta meg a világ mind a 14 darab 8000 méteres hegyét. Legalább ekkora teljesítményt nyújt az Instagramon, ahol időjárástól és tengerszint feletti magasságtól függetlenül pózol menő napszemüvegekben, a kötelező motivációs szövegekkel. De nem rég jelent meg az önmagáról írt könyve is.

Idei mászását gurka serpa népének ajánlja, és egyúttal mi másra, mint a bolygónk védelmére is fel akarja hívni a figyelmet.

Mingma Gyale Sherpa és csapata: A neves nepáli hegyivezető egy háromfős, csak serpákból álló elitcsapat vezetője. Mingma G, ahogy a terepen hívják, tizenhárom 8000 feletti csúcsot mászott meg. A csapat célja a PR szerint, hogy „képviseljék a nepáli és a serpa közösséget”, amelynek fejében a csapatot a nepáli kormány is támogatja. Mingma G egyszer már megmászta a K2-t, tavaly pedig télen is próbálkozott, de a mostoha időjárás miatt alig 6600 méterre jutottak. A táborukat gyakorlatilag betemette a folyamatosan hulló hó, az egyik serpára jégfal szakadt, Mingma G pedig tüdőembóliát kapott.

John Snorri: Az izlandi mászó kétszer járt már a K2-nél. 2017 tavaszán meg is mászta, tavaly télen pedig Mingma G társaságában élte át a teljes kudarcot. Hegymászópletykák szerint a két alpinista nem jött ki jól, így idén durcásan két külön csapatban próbálkoznak. Snorri a pakisztáni sztármászót, Muhammad Ali Sadparát választotta maga mellé. Sadpara pedig saját fiát, Sajidot is magával hozta idén.

Viharok, egók és amatőrök súlyosbítják a helyzetet

A K2 téli megmászása valóban mérföldkő lenne a hegymászás történetében. A hegy ilyen viszonyok közt más dimenzióban van, mint az összes többi. Egyrészről a K2 nagyon magas, ezért fizikailag kell bírni. Falai meredekek, ezért tudni kell mászni. A kettő ötvöződik, mivel a nehéz szakaszok a felső régióban vannak.

A mászás kulcsszakasza, az úgy nevezett bottle neck egy meredek, laza hóval fedett, sziklás szakasz, amely 8000 méter felett kezdődik. Itt az expedíciók szűk területen haladhatnak csak, lassul a tempó, de több a veszély. Ezen a szakaszon halnak meg a legtöbben.

A fenti koktélt pedig az időjárás teszi egyedülállóvá. Cikkünk írásának pillanatában az 5200 méteren álló alaptáborban is mínusz 50 fok körül van a hőmérséklet. Arról, hogy milyen körülmények közt kell hónapokat eltölteniük a hegymászóknak, itt egy videó a szilveszter éjjelről, 6800 méteres magasságból.

A természet kegyetlenségét pedig az emberi tényezők nehezítik. Az egyik szimplán abból fakad, hogy idén ennyien jöttek össze a hegyen. A K2 falai tényleg meredekek, emiatt kevés a sátorállításra alkalmas hely. Ez itt például az egyes tábor.

Ahhoz, hogy mindenkinek jusson sátorhely, vagy veszély esetén megszervezhessék a mentést, a csapatok együttműködésére van szükség. Sajnos azonban úgy tűnik, egók olyan tömege költözött a Baltoro gleccserre, ami felülmúlja egy teljes zenei fesztivál backstage-jének koncentrációját.

Mindenki történelmet akar írni, mindenki a világbékéért, a közösségért, a természetvédelemért mászik, és mindenki szupersztár a saját médiafelületén.

Ennek persze van jó oldala, mert élőben lehet követni az utolsó reggelit is valamelyik Insta-, Facebook- vagy Twitter-profilon. Tiktokon nem vagyok fenn, de nem lepődnék meg egy tátogós-éneklős poszton valamelyik táborból. Az együttműködéssel kapcsolatban azonban akadnak kételyek.

Cicaharc és együttműködés

Tudható, hogy Snorri és Mingma G összevesztek tavaly, ezért indulnak külön csapatban. Az is feszültségforrás, hogy a Seven Summit vegyes csapatában ki lesz, aki betartja a profik javaslatait, és ki próbál gyors hírnevet szerezni magának egy váratlan, egyéni kiugrással. Félelemre adott okot a két külön serpacsapat is, akik mind a serpák dicsőségéért másznak, külön csoportokban.

A hegyen ugyanakkor legalább ez az ellentét oldódni látszott. A csapatok december végén indították el első akklimatizációs útjaikat, a kereskedelmi expedíció serpái pedig elkezdték kifeszíteni a kötelet, amin a kuncsaftok majd csimpaszkodnak a csúcs felé. A két társaság a kettes tábor felett azonban egyesült, és közösen dolgoztak a hegyen. A hármas tábort ugyan nem érték el, de a serpák összefogásával 7200 méterig kifeszítették a köteleket.

Szilveszterre azonban bejött a rossz idő, és a mászók egymás után leereszkedtek az alaptáborba.

Ezzel eljött az expedíciók legjellemzőbb szakasza, az alaptábori pihenés, amelyről korábban, Erőss Zsolt expedíciójáról tudósítva írtam. A hosszas lézengés nem a lustaság jele, hiszen az intenzív mászás után sok idő kell a szervezetnek a regenerálódáshoz. Minderre rátesz egy lapáttal az időjárás. Sűrű havazásban, rossz látási viszonyok közt, lavinaveszélyessé váló hegyoldalakon ha akarnának sem lehet mászni. Jelenleg tehát olyasmikkel múlatják az időt az alpinisták, mint az alant látható tibeti szerencsehozó szertartás, az étkezés és az időjárásjelentések elemzése.

Most minden résztvevő a megnyíló időjárási ablakot várja, hogy nekivághassanak a következő akklimatizációs körnek. Mivel a tél nem sok ilyen lehetőséget kínál, néhányan valószínűleg megpróbálkoznak rögtön a csúcsig mászni. Ezzel újabb veszélyfaktor adódik az amúgy is hosszú listához. Ha a K2 felett kiderül az ég, újabb cikkel jelentkezünk.

Ha fontosnak tartja a független sajtót, kattintson ide, és támogassa a Telexet!