Irán újrakezdte a 20 százalékos dúsítású urán előállítását a Fordóban működő, föld alatti nukleáris létesítményében – jelentette be hétfőn az iráni kormányszóvivő a Mehr félhivatalos iráni hírügynökség szerint. Ez a szint jóval meghaladja a 2015-ben aláírt többhatalmi nukleáris megállapodásban megengedett 3,67 százalékot, amit eddig is túlléptek, de eddig csak 4,5 százalékos dúsítású uránt állítottak elő, írja az MTI.
Irán részéről ez egy újabb olyan lépés, amellyel megsérti az atomalkuban vállalt kötelezettségeit válaszul arra, hogy Washington 2018-ban egyoldalúan felmondta a szerződést, és visszaállította a Teheránnal szemben hozott szankciókat.
Az iráni állami televízió Ali Rabiei szóvivőre hivatkozva közölte, hogy a megemelt szintű urán előállítását Hasszán Rohani elnök rendelte el. Az Euronews cikke szerint a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség nem erősítette meg rögtön Irán bejelentését az urándúsításról, de azt elmondták, hogy Teherán múlt héten táéjékoztatta őket, hogy ezt tervezik.
Irán lépése váratlannak tűnhet annak fényében, hogy Dzsavád Zaríf külügyminiszter nemrég arról beszélt: ha Biden hajlandó végrehajtani az Egyesült Államokra vonatkozó feltételeket, akkor Irán is vissza tud térni a megállapodásban vállalt feltételek teljesítéséhez, és újra tárgyalhatnak az atomalkuról. Sőt, úgy fogalmazott, hogy szerinte „a helyzet javulni fog a következő néhány hónapban”. „Biden három elnöki rendelettel feloldhatja az összes szankciót.”
Joe Biden korábban azt ígérte, hogy újra csatlakozik az alelnöksége idején kötött 2015-ös megállapodáshoz, ha Irán szintén visszatér vállalt kötelezettségeinek teljesítéséhez. Diplomaták és elemzők azonban nem tartották valószínűnek, hogy ez hamarosan megtörténhet, arra számítva, hogy az egymással szemben bizalmatlan felek további vállalásokat akarnak majd kicsikarni egymástól.
A megállapodás keretében Irán vállalta nukleáris programjának korlátozását, amiért cserébe az aláíró nagyhatalmak az Iránt sújtó nemzetközi szankciók fokozatos enyhítését ígérték. A megállapodást Irán tavaly júniustól kezdte fokozatosan megszegni, miután Donald Trump amerikai elnök 2018 májusában egyoldalúan kiléptette országát az atomalkuból, és ismét széles körű szankciókkal sújtotta a teheráni rezsimet. Zaríf az interjúban nem ragaszkodott ahhoz, hogy az Egyesült Államok kártérítést fizessen az okozott károkért, köztük az olajbevételek jelentős kieséséért, ahogy azt Haszan Róháni elnök korábban követelte.
