2020-ban kiugróan sokan haltak meg cápatámadás miatt Ausztráliában
2020. december 28. – 10:28
frissítve
2020-ban nyolc ember vesztette életét cápatámadásban Ausztráliában, ilyen sok áldozatra 1934 óta nem volt példa – jelentette be hétfőn a nyilvántartást vezető sydney-i állatkert, a Taronga Zoo. Az elmúlt ötven évben évente átlagosan egy ember vesztette életét cápatámadásban. 2019 ennél is szerencsésebb év volt, akkor senki sem halt bele a cápák harapásaiba az ausztrál vizeken – mondta Phoebe Meagher, az állatkert cápaszakértője.
Idén mind a nyugati, mind a keleti partvidéken követeltek emberéletet a cápák, ám a szakértők szerint nincs ok a pánikra, mert az úgynevezett nem kiprovokált támadások számát illetően 2020 teljesen átlagos év volt, 20 ilyen eset történt, míg az elmúlt évtizedben évi 15-25 között mozgott az ilyen támadások száma.
A különbség abban áll, hogy ember és állat találkozásai idén kivételesen sokszor végződtek tragédiával, ami Culum Brown, a sydney-i Macquarie Egyetem tengerbiológusa szerint a merő véletlenen múlt. A korábbi években a cápatámadások sok sérültjének pusztán szerencséje volt, hamar ellátásban részesült és túlélte a találkozást a ragadozóval.
Egy cápatámadás végzetessége két fontos tényezőtől függ: attól, hogy melyik testrészt éri harapás és attól, hogy milyen gyorsan kap orvosi segítséget. Idén egyszerűen túl sok volt a balszerencse mindkét tényezőt illetően – mondta Brown. Meagher szerint noha a cápák ezrei nyüzsögnek a tengerben Ausztrália körül, csak kevés incidens történik. Az ausztrál partokon nagyobb az esélye a vízbefúlásnak, mint cápatámadás okozta halálozásnak.
Ugyanakkor más kutatók a véletlenen kívül más magyarázatot is próbáltak találni arra, hogy 2020-ban miért kiugró a halálos kimenetelű cápatámadások száma. Blake Chapman tengerbiológus szerint a cápák támadás közbeni viselkedéséből ki lehet olvasni a szándékukat. A többszöri harapás arra utal, hogy a cápák zsákmánynak tekintik az embert. Ha csak egyszer harapnak, simán kíváncsiságból is tehették, és valószínűleg nem a vadászterületükre hatolt be az ember.
A fehér cápák természetes táplálékforrása például a lazac, a cápák ezért követik a vándorlási útvonalukat, amely a korábban megszokottól idén eltért. Robert Harcourt, a Macquire Egyetem kutatója szerint a megváltozott áramlások és szelek miatt a lazacok és más halfajok rajai közelebb úsztak a partokhoz, ami persze a cápákat is odavonzotta. A változásokat a La Nina nevű időjárási jelenség okozza, aminek hatására a Csendes-óceán középső és keleti medencéjében lehűl a felszíni vízréteg. A hidegebb vizet a fehér cápák jobban kedvelik, csakúgy, mint a kevésbé sós tengervizet. A tenger sótartalmának változása a La Nina által okozott gyakoribb esőknek köszönhető. (MTI)
