Felfedte magát a kincsvadászat győztese, de maradt még nagy titok

2020. december 10. – 19:07

Felfedte magát a kincsvadászat győztese, de maradt még nagy titok
Jack Stuef és Forrest Fenn találkozója a kincs megtalálása után – Fotó: Jack Stuef

Másolás

Vágólapra másolva

Tíz évig tartott a kutatás egy műgyűjtő kincsesládája után, amit a Sziklás-hegységben rejtett el, a megoldás kulcsa pedig egy rejtélyes vers volt. A több millió dollárt érő kincseket nyáron találta meg valaki, akiről csak hétfőn derült ki, hogy egy 32 éves orvostanhallgató, aki két éve botlott a kalandba. Ha nincs egy rivális kincsvadász bírósági keresete, továbbra is névtelen maradt volna. Most előállt ugyan, de ettől még nem árult el minden részletet, a láda rejtekhelyét örök homály fedheti.

Nyáron robbant a hír, hogy valaki megoldotta az Amerikát tíz éve lázban tartó kincsvadászatot, és megtalálta valahol a Sziklás-hegységben egy milliárdos műkincsgyűjtő elrejtett ládáját, benne arannyal, ékszerekkel, drágakövekkel. Csakhogy egészen idáig semmit sem lehetett tudni arról, kinek sikerült megfejtenie a rejtekhelyhez támpontokat ígérő verset. Hiába akart azonban névtelen maradni, most mégis előállt a 32 éves michigani orvostanhallgató, ugyanis egy bírósági kereset miatt mindenképpen kiderült volna a kiléte.

Nem fedett fel minden részletet, de beszélt arról, hogyan csöppent bele a kalandba, milyen módszer segítette a kincs nyomára akadni, és az is kiderült, hogyan változtatja meg a láda az életét. Viszont azt ígérte, hogy egy dolgot soha nem fog elárulni: mégis hol volt pontosan a kincs, ami után becslések szerint összesen 350 ezer ember kutatott a tíz év alatt, öten pedig belehaltak a próbálkozásba.

Noha a kincskeresők közül legtöbben valószínűleg idővel belenyugszanak, hogy a kutatásnak tényleg vége, de a bizonytalanságok miatt olyanok is maradhatnak, akik kitartanak amellett, hogy az egész egy nagy hoax volt.

Kattintson ide a legfrissebb hírekért!

Még évtizedekkel ezelőtt született meg az ötlet

Forest Fenn a vietnámi háború után a légierőtől leszerelve 1972-ben nyitotta meg a művészeti galériáját. Az évek során komoly darabokkal bővült a gyűjteménye, és idővel az Egyesült Államok egyik legismertebb műkincskereskedője lett belőle. Fenn mindig is rajongott a kalandos történetekért, de a kincsvadászat ötlete eredetileg sokkal borúsabb körülmények között született meg.

Fennt 1988-ban vesedaganattal diagnosztizálták, és az orvosok nem voltak bizakodók, a műkincskereskedő a Newsweek szerint azt hitte, nem fog felgyógyulni. Azt tervezte, hogy egy 12. századi bronzládába összeválogatja gyűjteménye egy részét több millió dollár értékben, végül pedig az egészet vele együtt temetik majd el egy ismeretlen helyre. Fenn a kezeléseknek köszönhetően meggyógyult, és később meggondolta magát, csak 2010-ben, de még életében elindította a nagy kincskeresést.

80 éves korában személyesen rejtette el az arany érmékkel, aranyrögökkel, több százéves ékszerekkel és drágakövekkel telepakolt, közel 20 kilós ládát, aminek a hollétéről még a felesége és a gyerekei sem tudtak semmit. Utána pedig kihirdette a kalandot: megjelent A hajsza izgalma (The Thrill of the Chase) címen önéletrajzi könyve, benne egy 24 soros, rejtélyes verssel, ami a megfejtés kulcsa volt – csakhogy tele többértelmű szavakkal, képekkel, kifejezésekkel.

Fenn arra utalt, hogy ez lett volna az a hely, ahova eltemették volna, amikor diagnózisa után azt hitte, nem sok ideje van már hátra, de csak az volt biztos, hogy a láda valahol a több amerikai tagállamon átívelő Sziklás-hegységben, a vadonban lett elrejtve.

A Sziklás-hegység hegyei a colorádói Maroon tónál – Fotó: Robert Alexander / Getty Images

Több százezren kerekedtek fel, öten nem élték túl a kincskeresést

Két év után kapták fel a médiában az önéletrajzot, utána az addigi mérsékelt érdeklődéshez képest rengetegen vetették bele magukat a kincs keresésébe. Voltak, akik a rejtélyt akarták megoldani, másokat a kaland izgalma vonzott az érintetlen természetben, sokak szeme előtt pedig persze az aranyérmék lebegtek. Külön Facebook-csoportok, internetes fórumok, blogok alakultak, ahol a vállalkozókedvűek osztották meg egymással a tapasztalataikat, sejtéseiket, próbálták szavanként értelmezni a különös verset.

Ahogy erről az NBC Newsnak is beszélt, Fenn egyik nem titkolt célja az volt, hogy az emberekben lakozó kalandvágyat előcsalogatva vegye rá őket, hogy minél többen menjenek ki a természetbe, és tényleg több tízezren érkeztek az ország távoli pontjairól is a Sziklás-hegységbe. Többen is lelkesen írtak arról, hogy végre sikerült kimozdítaniuk a családjukat, a láda története pedig sokszor már csak egy körítés lett a túrázáshoz.

A műgyűjtőt azonban sok bírálat is érte, ugyanis egyesek akár a munkahelyüket is otthagyva kutattak megszállottan a kincs után, több helyen felástak természetvédelmi területeket, és többször is komor fordulatot vett a hajsza. Több próbálkozót ki kellett menteni a vadonból, miután megfelelő felkészülés nélkül ugrottak bele a kincskeresésbe, a tíz év alatt öt embernek pedig az életébe került a kutatás. Fenn azonban nem volt hajlandó lefújni a kincskeresést, a New York Timesnak arról beszélt 2017-ben, hogy ha valaki belefullad a medencében, akkor nem végleg le kell engedni a vizet, hanem meg kell tanítani úszni az embereket.

Közben Fennt nem csak jámbor kérdésekkel találtak meg újra és újra.

Egy férfi például betört a műgyűjtő családjának Santa Fe-i házába is, mert meg volt győződve róla, hogy valójában ott van a kincs, de más zaklatókat is a rendőröknek kellett elvinniük. Olyanok is voltak, akik beperelték Fennt, azt állítva, hogy a kincs őket illeti.

Fenn csepegtetett plusz információkat interjúkban, de tartotta magát ahhoz, hogy nem ad komolyabb segítséget, akkor sem, ha a kincs helyének titkát magával viszi a sírba. Miután azonban tíz éven át 350 ezer ember nem tudott a láda nyomára bukkani, nem kevesen voltak azok is, akik a Guardian szerint már egyszerű hoaxnak, átverésnek tartották az egész jelenséget.

Tíz év után kész, vége

Aztán júniusban Fenn egyszercsak bejelentette, hogy ennyi volt, vége a hajszának, valaki megtalálta a kincset. Sokat azonban nem árult el, csak hogy valaki „keletről” járt sikerrel, aki titokban akar maradni, de bizonyította neki, nála van a láda. Miután azonban ennyi bizonytalanság maradt a levegőben, többen is kételkedni kezdtek, úgy érezték, hogy valami mégsem stimmel. Voltak, akik nem akarták ennyivel lezárni azt a kincsvadászatot, amibe annyi időt öltek, tudni akarták, mennyire jutottak közel a megoldáshoz, de tartották magukat azok is, akik szerint egy hoaxban vettek részt.

Fenn válaszul előbb nyilvánosságra hozott fotókat, amiken állítása szerint tíz nappal korábban a ládával és az abba rejtett kincsekkel látható, amiket a megtaláló elvitt hozzá. Majd pedig azt is elárulta, hogy sokak feltételezésével ellentétben a láda nem Új-Mexikóban, és nem is Coloradóban, hanem Wyoming állam területén volt. Ennél többet azonban nem mondott.

A műgyűjtő aztán néhány héttel később, 90 éves korában meghalt. Úgy tűnt, talán örökre titok marad, ki és hogyan oldotta meg az egészet.

Kettő a Fenn által közzétett fotókból – Forrás: Forrest Fenn

Egy bírósági ügy miatt fedte fel magát

Hétfőn mégis előállt az a 32 éves Jack Stuef, akiről Fenn családja is megerősítette, hogy tényleg ő talált rá a kincsekre. Az Egyesült Államokban nagy hagyománya van annak is, hogy a lottónyertesek fényképezkedjenek a nyereményükkel, de Stuef szándékosan titokban akarta tartani kilétét, amit Fenn is tiszteletben tartott. A nagy kincsvadászat győztese azt írta, hogy a Fennt és családját ért zaklatásokat és az általuk átélt megpróbáltatásokat látva aggódott a saját és családja testi épségéért és nyugalmáért. „Nem azért maradtam névtelen az elmúlt fél évben, mert bármi rejtegetnivalóm lenne” – írta a Mediumon megjelent posztjában.

Végül pont egy másik kincsvadász miatt kellett felfednie magát a világ előtt. A kincset Fenn halála előtt és után jogi úton maguknak követelő emberek között volt egy Barbara Andersen nevű chicagói jogász, aki keresetében azt állította, hogy bárki is a megtaláló, az üzeneteit és a levelezését feltörve tőle lopta a megoldást a kincs rejtekhelyéhez. A bírósági ügyben Fenn halála után családjának el kellett volna árulnia olyan információkat, amikkel Stuef beazonosíthatóvá válik.

A férfi azt állította, ezt akarta megelőzni, amikor magától lépett elő az árnyékból. A nő vádjait egyébként tagadta, azt mondta, hogy semmi köze a levelezésének feltöréséhez, soha nem találkozott vele, és nem is hallott még róla korábban. Szerinte azért is komolytalanok a chicagói jogász állításai, mert Új-Mexikóban sejtette, és kereste fémdetektorral a kincset, nem pedig Wyomingban.

Mi segítette végül a megoldásban?

Stuef saját Medium-posztja mellett részletesen nyilatkozott az Outside egyik szerzőjének, aki maga is lelkesen részt vett korábban a kincsvadászatban, és jövőre egy könyve is megjelenik az egész jelenségről. Az orvostanhallgató elmesélte, hogy csak 2018 elején, a Twitteren botlott bele először a sztoriba, és nem is értette, hogyan kerülhette ez el nyolc éven át a figyelmét.

„Azóta minden nap legalább néhány órát ezen járt az agyam.”

Rögtön előjöttek a régi emlékei, a 2000-es évek elején ugyanis rajongott egy tévésorozatért, amiben a nézők egy egymillió dolláros nyeremény reményében egy valós rejtélyt próbálhattak megoldani, és David Blaine egyik könyve is ötvözte már az önéletrajzot a kincsvadászattal. Átrágta magát a kincsvadász blogokon, Fenn összes interjúját és nyilatkozatát megkereste, a célja az volt, hogy minél jobban megértse a személyiségét, és átélje a motivációit. Noha a kincsvadászat egyre több idejét vitte el, a barátai és családja előtt titokban tartotta ezt, mert úgy gondolta, nem értenék meg a megszállottságát, főleg, ha végül nem is sikerül a kincs nyomára akadnia.

A megtaláló – akkor még névtelenül – már Fenn halála után kirakott egy posztot a Mediumra, amiben néhány információt hajlandó volt megosztani. Már 2018-ban sikerült nagyjából körülhatárolnia azt a helyszínt, amit Fenn eredetileg a nyughelyének szánt volna, de ez még kevés volt. A következő két év alatt összesen 25 napot töltött el a terület módszeres átvizsgálásával. Többek között azért tartott ennyi ideig a megoldás, mert az egyik fontos nyom valahogy „megrongálódott”.

Szerinte nem egy rejtvény megfejtéseként kellett tekinteni az egészre, nem kellett anagrammákban, GSP-koordinátákban vagy titkosírásban gondolkozni. Fenn interjúkban adagolt elszólásai is segítettek, de elsősorban a műgyűjtőnek a versben közvetített érzéseit kellett átélni, és tényleg a szövegből kiindulni. A szeptemberben még névtelenül közölt szövegben pedig azt is kihangsúlyozta, hogy a megtalálás nem egy olyan győzedelmes hollywoodi jelenet volt, amit valószínűleg sokan elképzeltek, inkább csak örült, hogy sikerült túlélnie az egész kalandot.

A helyszínt soha nem árulná el

Azt mondta, június 6-án akadt rá a ládára, amiről készített képeket a helyszínen is, majd pedig elvezetett Fennhez Santa Febe. A kincset egyelőre egy új-mexikói páncélteremben helyezte el, amíg sikerül vevőt találnia. Még Fenn ajánlott neki egy olyan lehetséges vevőt, aki utána valamilyen formában esetleg ki tudná állítani a kalandos gyűjteményt. Ha ez mégsem jönne össze, akkor még nem döntötte el, hogy csak egyben, a „Fenn-kincsként”, vagy darabokban is árulja-e majd a ládában talált értékeket.

Addig egyelőre még nem is érezheti magát gazdag embernek, de azért a diákhitele visszafizetését biztosítottnak látja. Korábban sem érezte teljesen hivatásának az orvosi szakmát, most az Outside szerint inkább a részvénypiacok felé tervez fordulni. A reflektorfényre továbbra sem vágyik, és a kincsvadászat körül számos titkot láthatóan megtartana magának.

Tett azért elővigyázatosságból lépéseket, mielőtt kiállt a nyilvánosság elé, például a kincs megtalálása óta egy biztonságosabb helyre költözött. Stuef azt mondta, számított rá, hogy sokan gyűlölni fogják, hiszen lényegében ő vetett véget örök reményeknek, de kijelentette, hogy tisztességesen találta meg a kincset, és áll bármilyen jogi eljárás elébe.

A hallgatásának megtörésével azt is szeretné elérni, hogy bármennyire is vált többeknek az élete részévé az évek során, próbálja meg mindenki elengedni a kincs történetét, a láda ugyanis tényleg nincs már kint a vadonban.

Valószínűleg lesznek, akik az eddigi bejelentések ellenére sem fogják elengedni még az ügyet,

főleg, miután Stuef figyelmeztetett, hogy soha nem fogja felfedni, végül hol volt a láda rejtekhelye. Szerinte egy nagyon békés helyről van szó fenyőfákkal, amit szeretne megőrizni a mostani szépségében, nem lenne jó, ha ellepnék a kincsturisták.