A magyarok szeretik az EU-t, és nagyon nem akarnak autoriter rendszerben élni

Csütörtökön jelent meg a GLOBSEC tanulmánya, melyből kiderült, hogy a magyarok szerint nem lenne jó, ha autokrácia lenne hazánkban, és a magyarok több mint fele nem oltatná be magát a koronavírus ellen. A közép-kelet-európai régió biztonságpolitikáját és diplomáciáját tanulmányozó, szlovák központú think-tank kutatói arra keresik a választ immáron ötödik éve, hogy hogyan változik a világ nagyhatalmainak és szövetségi rendszereinek megítélése a régió országaiban.

A tanulmányhoz szükséges közvélemény-kutatásokat legalább 1000 fős, reprezentatív mintán végezték a közép-kelet-európai régió kilenc országában (Bulgáriában, Csehországban, Magyarországon, Montenegróban, Észak-Macedóniában, Lengyelországban, Romániában, Szerbiában és Szlovákiában). A Telex kikérte a GLOBSEC-től a felmérések nyers eredményeit is, azonban azt a választ kaptuk, hogy azt csak később fogják nyilvánosságra hozni.

A magyarok több mint fele nem oltatná be magát

Az idei tanulmányban külön figyelmet szenteltek a koronavírus-járványnak. A kutatásból kiderült, hogy

a magyarok csupán 45 százaléka oltatná be magát a koronavírus ellen,

azonban még ezzel is elsőnek számítunk a régióban Romániával holtversenyben. A V4-országok közül Csehországban a legalacsonyabb ez a szám (35%), a Balkánon pedig Bulgáriában a legalacsonyabb az oltási kedv. Ott kevesebb, mint a népesség negyede oltatná be magát (23%). Régiós átlagban a legidősebbek (65 év felettiek) és a legfiatalabbak (18-24 éves korosztály) adatnák be legszívesebben a vakcinát, míg a 25-34 éves korcsoport a legszkeptikusabb az oltással szemben.

A GLOBSEC kutatói a koronavírus körüli összeesküvés-elméletekre is rákérdeztek felmérésükben. Összesen négy elméletet vizsgáltak (zárójelben, hogy a magyar megkérdezettek hány százaléka hisz az adott elméletben):

• A koronavírus fertőzöttek száma valójában alacsonyabb, mint amit az országom hatóságai állítanak. (29 százalék)
• A koronavírus nem egy valós dolog, csak arra használják, hogy manipulálják a népességet. (21 százalék)
• Az USA szándékosan hozta létre a koronavírust. (19 százalék)
• A Covid-19-vakcinát arra használják, hogy mikrochipet ültessenek az emberekbe, hogy irányíthassák őket. (15 százalék)

A fenti elméletekben átlagosan a magyarok 21 százaléka hisz, ami a legalacsonyabb szám a régióban. Szerbiában és Montenegróban ez a szám 40 százalék körüli.

Kelet és Nyugat között, de stabilan az EU-ban

Ami a világ nagyhatalmainak és szövetségi rendszereinek megítélését illeti, arra a kérdésre, hogy hova kéne tartoznia az országnak, a Nyugathoz, a Kelethez, vagy a kettő közé, a magyar válaszadók 36 százaléka válaszolta a Nyugatot. Egy évvel ezelőtt még 45 százalék volt ez a szám.

Észak-Macedóniát kivéve a válaszadók többsége a régió összes országában a két oldal közé akar tartozni, Szlovákiát és Montenegrót kivéve pedig mindenhol 10 százalék alatt van a Kelethez tartozás iránti vágy (Magyarországon ez mindössze 3 százalék).

A kutatásból az is kiderült, hogy

a Brüsszel-ellenes retorika ellenére rekordmagas hazánkban az EU támogatottsága.

A magyar válaszadók 82 százaléka szavazna a bentmaradásra, ha referendumot írnának ki itthon. A Medián kedden publikált felmérése hasonló eredményt hozott, az ő kutatásuk szerint az EU támogatottsága 85 százalékos hazánkban.

A GLOBSEC felmérésére egy éve a megkérdezettek 81 százaléka, 2018-ban pedig 75 százalékuk válaszolta azt, hogy bentmaradna az EU-ban. A legnagyobbat Csehországban zuhant ez a szám egy évvel ezelőtthöz képest. Ott mindössze a megkérdezettek 54 százaléka szavazna a bentmaradásra a tavalyi 69 százalékkal szemben. A régió EU-n kívüli országai közül legszívesebben Észak-Macedónia csatlakozna (78%), míg a legkevésbé pont az a Szerbia (52%), akik talán a legközelebb állnak a csatlakozáshoz.

A kormányoldalon már évek óta azzal riogatnak, hogy az EU tönkreteszi a nemzeti identitásunkat és a hagyományos értékrendünket. A kutatók erre is rákérdeztek, és a riogatások ellenére a magyarok kétharmada nem osztja ezt a nézetet, amivel az élmezőnybe tartozunk – csak Romániában nagyobb ennek az álláspontnak az elutasítottsága. Csehországban viszont a válaszadók 57 százaléka fogadja el ezt a retorikát.

Ami Magyarország stratégiai partnereit illeti, Németországot jelölték meg a legtöbben a felmérésben (59%), a válaszadók harmada pedig Oroszországot (33%) és Kínát (32%) is stratégiai partnernek tekinti. A magyarok szerint egyik nagyhatalom sem jelent „szignifikáns fenyegetést” hazánkra nézve. A legkevesebben az USA-t (13%) jelölték meg fenyegetésként, míg a magyar válaszadók negyede szerint Kína (24%) és Oroszország (25%) veszélyezteti hazánkat.

Nem kérünk az autokráciából

Az elmúlt években folyamatos kritika éri Magyarországot amiatt, hogy egyre kevésbé működik demokráciaként. Bár a magyarok csupán 43 százaléka elégedett azzal, ahogy a demokrácia működik nálunk, ezzel még mindig az élmezőnybe tartozunk a régióban. A legelégedetlenebbek a bolgárok, 20 százalékkal.

Noha a régió országainak vezetői közül Orbán Viktort szokták legtöbbször azzal vádolni a Nyugaton, hogy autokráciát épít,

messze kevesebb magyar gondolja úgy, hogy egy autoriter rendszer jó lenne az országnak, mint a környező országok szavazói.

Míg a magyarok mindössze 16 százaléka szerint lenne jó egy olyan rendszer, „amit egy erős vezető irányít, akinek nem kell foglalkoznia a parlamenttel és a választásokkal”, addig a csehek 34, a románok 39 és a szerbek 40 százaléka gondolja így.

A felmérésben az LMBTQ-jogokra is rákérdeztek, ami különösen érdekes lehet számunkra a Szájer-ügy kapcsán (a felméréseket szeptemberben és októberben végezték).

A magyaroknak csupán egyharmada gondolja úgy, hogy az LMBTQ egy erkölcstelen és dekadens „ideológia”,

míg a szerbek és a montenegróiak közel kétharmada, a szlovákoknak pedig a fele. Emellett a magyarok 49 százaléka támogatja az LMBTQ közösség jogainak (pl. melegházasság) biztosítását. Ebben a kérdésben csak a cseheknél nagyobb a hajlandóság (56%) a régióban.