Egy román bíróság újraindíttatta a magyarellenes atrocitást eltussoló nyomozást

2020. december 10. – 17:43

Másolás

Vágólapra másolva

A Moinesti Bíróság csütörtöki határozatában érvénytelenítette a városi ügyészségnek azt rendeletét, amellyel az év elején vádemelés nélkül lezárta a nyomozást az úzvölgyi katonatemetőnél tavaly június 6-án történt erőszakos cselekmények ügyében, és elrendelte a nyomozás folytatását.

A határozat kivonatát a román igazságszolgáltatási honlap alapján ismertető MTI szerint emlékeztetett arra, hogy Romániában is nagy visszhangja volt annak, hogy a temetőnél történt erőszakos cselekményeket kivizsgáló ügyész kizárólag román tanúkat hallgatott meg, és nem vélte például gyűlöletre vagy diszkriminációra való uszításnak a temetőnél skandált „kifele a magyarokkal az országból!” jelszót.

Az ügyet vádemelés nélkül lezáró ügyészi határozat ellen a Mikó Imre Jogvédő Szolgálat fellebbezett, ám a moinesti ügyészség vezetője ugyanarra a következtetésre jutott, mint beosztottja. A jogvédő szolgálat panasza nyomán került az ügy a bíróságra, és rendelte el a bíró a kivizsgálás folytatását.

Úzvölgy, az emlékezetpolitikai csatatér

Az első világháborús, rendkívül rossz állapotba került magyar katonai temetőt a magyar kormány támogatásával a 2010-es évek első felében állították helyre, és egészen 2019-ig egyetlen román pártnak vagy szervezetnek sem volt semmi baja sem a temető kialakításával, vagy az ott nyugvó halottak magyarként való azonosításával (a kutatások szerint egy, legfeljebb két román katona lehet a magyarok között). Azonban 2019 áprilisában a szomszédos megyében található Dormánfalva polgármesterének eszébe jutott, hogy be kéne zsebelni néhány nemzeti bónuszpontot, ezért a magyar katonák sírjain román parcellákat hozott létre, melyekben ötvenegy betonkeresztet és egy kelta keresztes emlékművet állíttatott az „ismeretlen román katonáknak”.

A román parcella kialakítására székelyföldi civilek és közszereplők élőláncot vontak az úzvölgyi katonatemető köré, az akció persze azonnal aktivizált néhány szélsőjobboldali román csoportosulást, akik a román nemzeti ünnep, a „hősök napja” apropóján a temetőhöz vonultak, ott dulakodni kezdtek az élőláncot biztosító csendőrökkel, majd a székelykaput áttörve zászlórudakkal bántalmaztak magyarokat, aztán felavatták az emlékművet és parcellát. A történtekből azután kisebb politikai szóváltás kerekedett a magyar és román prefektusok között, és a magyar kormány is nagy erőkkel kezdett tiltakozni a magyarellenes atrocitás ellen.

A Telex csak tőled függ. Legyél a rendszeres támogatónk!
Támogatom!
A Telex csak tőled függ. Legyél a rendszeres támogatónk!
Támogatom!