Az ellenzék bojkottja mellett megtartott venezuelai választáson Nicolás Maduro pártja vette át az ellenőrzést a törvényhozás felett

2020. december 07. – 12:25

frissítve

Másolás

Vágólapra másolva

Átvette az ellenőrzést a venezuelai törvényhozás felett a Nicolás Maduro elnök vezette Szocialista Párt az ellenzék által bojkottált vasárnapi parlamenti választás révén, írja az MTI.

A szavazásra jogosultak alig harmada vett részt a szavazáson, és a szavazás megtartását a nemzetközi közösség élesen bírálta.

Ahogy arról vasárnap beszámoltunk, a legnagyobb ellenzéki pártok bojkottja mellett kezdődött meg a parlamenti választás.

Indira Alfonzo, a Nemzeti Választási Tanács (CNE) elnöke hétfőn azt mondta, hogy a Szocialista Párt és a vele szövetséges erők koalíciója a választásokon megszerezte a képviselői helyek 67 százalékát, vagyis valamivel több mint kétharmadát. A voksoláson a szavazásra jogosultak 31 százaléka vett részt.

Venezuelában a parlament volt eddig az egyetlen olyan testület, amelyet Maduro ellenzéke ellenőrzött. Alfonzo nem részletezte, hogy miképpen oszlik meg a 277 képviselői hely a törvényhozás politikai erői között. Venezuelában az egykamarás nemzetgyűlés (Asamblea Nacional) tagját öt évre választják. A parlamenti mandátumok számát 2020 júliusában növelték 167-ről 277-re. Juan Guaidó ellenzéki vezető a választás bojkottjára szólított fel.

Juan Guaidó, a venezuelai ellenzék vezetője beszél a helyi venezuelai közösség tagjaihoz Miamiban 2020. február 1-jén. (MTI/EPA/Giorgio Viera)

Az Európai Unió nem volt hajlandó választási megfigyelőket küldeni Venezuelába, és az Egyesült Államok, illetve az Amerikai Államok Szervezete is bírálatát fejezte ki amiatt, hogy a választási folyamatból hiányoznak a demokratikus garanciák.

Guaidót az Egyesült Államokkal az élen számos nyugati és térségbéli ország elismerte államfőként mindaddig, amíg szabad választásokat nem tartanak. Maduro ennek ellenére meg tudta őrizni hatalmát, nem utolsósorban a venezuelai hadsereg és kulcsfontosságú szövetségesei, köztük Kína, Oroszország, Kuba és Törökország támogatásának köszönhetően.

Az öt évvel ezelőtt tartott választásokon, amikor az ellenzék végett vetett a chávezista kormányerők hegemóniájának, és többségbe került a törvényhozásban, 71 százalékos volt a választási részvétel. A mostani alacsony részvételre az ellenzéki bojkott mellett magyarázatul szolgálhat a koronavírus-járvány. Venezuelában már több mint százezren kapták el a vírust.

Legfrissebb híreinkért kattintson ide>>>

Hírügynökségek által megszólaltatott politikai elemzők szerint megbukott Guaidó konfrontációra törekvő stratégiája, amellyel ki akarta kényszeríteni Maduro távozását. Az ellenzéki vezető elveszíti irányító szerepét a nemzetgyűlésben is.

A törvényhozásban ugyanakkor maradnak még mérsékeltebb ellenzéki pártok, amelyek részt vettek a voksolásban, és Alfonzo tájékoztatása szerint a képviselői helyek 18 százalékát szerezték meg. Ezek az erők felválthatják a Guaidó létrehozta tábort, és képviselhetik az ország ellenzékének egészét. Guaidó politikai jövőjét az határozza majd meg, hogy mennyiben változik az Egyesült Államok politikája Venezuela tekintetében a mostani elnökválasztást követően.

A Hugo Chávez korábbi elnök örökébe lépő Nicolas Maduro úgy szorította a politikai porond oldalvonalára az ellenzék által uralta nemzetgyűlést, hogy 2017 közepén 545 tagú alkotmányozó nemzetgyűlés alakult, kizárólag a hozzá hű tagokból.

Nicolás Maduro venezuelai elnök voksol egy caracasi szavazóhelyiségben 2020. december 6-án. (MTI/AP/Ariana Cubillos)

Ennek a testületnek nemcsak az alaptörvény megváltoztatására van jogosítványa, de törvényalkotói hatáskörökkel is felruházta magát. A testület megbízatásának hatálya azonban decemberben, az új parlament megalakulásával lejár. Maduro hétfőn felszólította a nemzetközi közösséget, hogy ismerje el a választások eredményét. Kanada ugyanakkor már előző napon azt üzente, hogy nem fogja elfogadni a választás eredményét, és hasonló álláspontra helyezkedett a Venezuelával szomszédos Kolumbia is.