Fokozta volna az urándúsítást a teheráni parlament, de az iráni elnök elutasította a törvényt

2020. december 02. – 10:52

frissítve

Másolás

Vágólapra másolva

Haszan Róháni iráni elnök szerdán elutasította azt a törvényt, amely lehetővé tenné az urándúsítás fokozását és a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (NAÜ) ellenőrzéseinek felfüggesztését az iráni atomlétesítményekben. A törvényt előző nap fogadta el a teheráni parlament.

Róháni azért utasította el a törvényt, mert szerinte a jogszabály visszaveti a 2015-ös atomalku helyreállítására és a szankciók enyhítésére irányuló diplomáciai erőfeszítéseket.

Az elnök azt állította: a törvényhozók célja valójában az volt, hogy növeljék népszerűségüket szavazóik körében a jövő júniusi választások közeledtével, írja az MTI. A parlamenti képviselők többsége keményvonalasnak, míg Róháni mérsékeltnek számít.

A kedden elfogadott törvény azt követelte a kormánytól, hogy növelje 20 százalékosra az urándúsítás szintjét, illetve függessze fel a NAÜ-ellenőrzéseket az iráni atomlétesítményekben, ha az európai országok a közeljövőben nem ellensúlyozzák az amerikai szankciók hatását az energiaiparban és a bankszektorban.

A jogszabálynak valószínűleg nem lesz valódi következménye, mivel az összes fontos politikai lépésnél Ali Hamenei legfelsőbb vezetőé az utolsó szó.

Szakértők szerint a parlament célja inkább az volt, hogy kifejezze felháborodását Mohszen Farizade iráni atomtudós meggyilkolásával kapcsolatban.

Farizade tagja volt a Forradalmi Gárdának, és a nyugati országok a nukleáris fegyver kifejlesztését célzó titkos, AMAD nevű program egyik vezetőjeként tartották számon. Ez a program hivatalosan 2003-ban véget ért, Izrael viszont azt állítja, hogy titokban tovább él. Az atomtudóst pénteken gyilkolták meg Teherán közelében. Irán Izraelt vádolta a merénylet elkövetésével. Egyes iráni tisztségviselők azt állították, hogy a NAÜ – amelynek ellenőrei a 2015-ös atomalku keretében rendszeresen vizsgálták az iráni atomlétesítményeket az elmúlt években – bizalmas információkat adhatott ki Farizade gyilkosainak.

Az iszlám köztársaság azt követően kezdte újra az urándúsítást, hogy Donald Trump amerikai elnök 2018-ban felmondta az atomalkut, és Teherán hiába kérte a szerződés többi aláíróját az újból életbe léptetett szankciók ellensúlyozására. Irán jelenleg legfeljebb 4,5 százalékos dúsítású uránt állít elő. Az új törvény évente 120 kilogramm 20 százalékos dúsítású urán előállítását és felhalmozását helyezte kilátásba. A nukleáris fegyverekhez 90 százalékos dúsítású urán szükséges. Szakértők figyelmeztettek, hogy az ország akár két atombombát is előállíthatna alacsony szinten dúsított uránkészletéből, ha akarna.

Biden megválasztásával azonban újra felmerült, hogy Irán visszatérne az atomalkuhoz, ha Amerika feloldaná a szankciókat. Dzsavád Zaríf külügyminiszter erről nemrég azt mondta, szerinte nincs szükség különleges feltételekre, az atomalku folytatásához, vagyis ahhoz, hogy bizonyos szankciók feloldásáért cserébe korlátozták az iráni atomprogramot – elég a korábbiak betartása.

Legfrissebb híreinkért kattintson ide>>>