Tűzharcba keveredett az iráni atomprogram atyjaként ismert Mohszen Fahrizade testőrsége ismeretlenekkel Teherán mellett péntek este. A 69 éves tudós a hivatalos beszámolók szerint meghalt. Irán Izraelt vádolja az akcióval.
Fegyveres támadás érte Iránban az ország atomprogramjának atyjaként számon tartott tudósát. Mohszen Farizade halálát megerősítette az iráni nemzetbiztonsági bizottság helyettes vezetője – írta az Iranpress.com. Az abszardi támadás körülményeiről annyit tudni, hogy Farizade autója előtt felrobbant egy autó, majd amikor a testőrséggel együtt Farizade megállt, lövések érték őket.
Farizade halála sok kérdést vet fel, hiszen kiemelten védett személyről van szó, így az ország szívében végrehajtott akció mindenképpen komoly presztízsveszteséget jelent a biztonsági szolgálatoknak is.
A merényletben hat civil veszítette életét és három-négy ember, akik Teherán szerint az akció elkövetői voltak. Farizade sérüléseibe a kórházban halt bele.
Izraelt vádolja Teherán
Az iráni külügyminiszter „állami terrorakcióról” beszélt, ami Izraelre való utalásként értelmezhető. A vezetés tagjai hivatalosan a merénylet utáni órákban nem említették meg Izraelt, ám az arab nyelvű, de az iráni állami tulajdonban lévő médiaholdinghoz (IRIB) tartozó al-Alam csatorna szerint a pénteki akciót az izraeli titkosszolgálat hajtotta végre.
Később a külügyminiszter már maga is arról írt a Twitteren, hogy „a gyáva terrorakció izraeli részvételre utal.”
Ezután sorban nyilatkoztak meg az iráni vezetés jelenlegi és korábbi tagjai, „kemény választ” ígérve a támadásra. Hosszein Dehghan pedig azt írta, hogy „szerencsejátékos szövetségük politikai működésének utolsó napjaiban a cionisták megpróbálják növelni az Iránra nehezedő nyomást, hogy teljes értékű háborút provokáljanak ki” – idézte az iráni hatalmat kezében összpontosító Ali Hamenei ajatollah legfőbb katonai tanácsadóját a Guardian.
A katonai tanácsadó ezzel Netanjahu és Donald Trump szövetségére utalt.
Izrael nem reagált a vádakra és Netanjahu hivatala nem válaszolt a sajtó megkeresésére sem – írta a CNN. Reagált viszont a Twitteren Trump. A lassan távozó amerikai elnök egy izraeli újságíró nyilatkozatát idézte, amely szerint a régóta az izraeli Moszad célkeresztjében álló Farizade halálával nagy lélektani csapás és szakmai veszteség érte Iránt. A CNN-nek névtelenül nyilatkozó fehér házi forrás szerint Farizade kiiktatása „nagy eredmény” lehet.
Irán atomprogramját Izrael aktívan ellenezte – Irán Izrael létét sem fogadja el –, az izraeli sajtó szerint korábban hajtottak már végre szolgálataik sikertelen likvidálási kísérletet Farizade ellen. A fizikaprofesszor volt az egyetlen, akit az izraeli kormányfő, Benjamin Netanjahu tavaly név szerint is megemlített az iráni atomprogram fontos szereplőjeként.
Az iráni atomprogram a gyanú szerint nem polgári célokat szolgált, hanem atomfegyver előállítására irányult, ebben főszerepe volt Farizadének. Izraeli ismeretek szerint 2003-ig az iráni nukleáris program alapját képező projektet vezette, majd nukleáris fejlesztéssel foglalkozott a teheráni védelmi minisztérium égisze alatt – írta az MTI.
Az iráni média ritkán említette meg név szerint Farizadét. 2007-ben a Mehr hírügynökség arról számolt be, hogy Farizade a védelmi minisztérium alatt működő fizikai kutatóközpontban dolgozó tudós. Más iráni sajtóorgánumok az évek során „tudományos szakértőnek” nevezték, s megemlítették a nukleáris programhoz való hozzájárulását és biztonsági munkáját.
Irán soha nem engedélyezte a kérések ellenére, hogy a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség (NAÜ) ellenőrei kihallgathassák Farizadét, arra hivatkozva, hogy akadémikus tudós, aki Teherán egyik legnagyobb egyetemén ad elő.
2008-ban nevét felvették azon iráni tisztviselők listájára, akiket az amerikai kormányzat gazdasági szankciókkal sújtott.
Az atomprogram miatt kereskedelmi szankciók érték a jelentős részben olajexportból élő síita teokratikus államot, majd Barack Obama elnöksége alatt az Egyesült Államokkal, Oroszországgal, Kínával, Németországgal, Franciaországgal, az Egyesült Királysággal és az EU-val sikerült olyan megállapodásra jutni, amely révén a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség szakemberei bebocsátást nyertek az iráni atomlétesítményekbe.
A 2015-ös megállapodást azonban az Egyesült Államok Donald Trump megválasztása után, 2018-ban felmondta. A megállapodás többi tagja ugyan kiállt az egyezmény mellett, ám így az már nem volt teljes egészében érvényesíthető, ezért idén januárban Teherán is felmondta, így elméletben ismét megnyílt az út az atomfegyver előállításához szükséges urándúsítás előtt.
Irán rövid időn belül második stratégiai tervekben kiemelkedő szereplőjét veszítette el: az év elején az Egyesült Államok dróntámadással likvidálta Kászim Szulejmánit, amikor a legfőbb iráni katonai stratéga Bagdadban tárgyalt síita szövetségeseivel.
