Romániában ezentúl minden június 4-én kötelező lesz megemlékezni a trianoni szerződésről

Kihirdette Klaus Iohannis román államfő azt a törvényt, mely június 4-ét Romániában a „trianoni szerződés napjává” nyilvánítja – írta szerdán az MTI a román elnöki hivatal közleménye alapján.

A jogszabály megfogalmazása szerint ezen a napon a történelmi esemény jelentőségét népszerűsítő rendezvényeket tartanak, amihez az állami és helyi hatóságok logisztikai vagy költségvetési támogatást nyújthatnak. A törvény szerint a trianoni szerződés jelentőségét tudatosító tudományos, oktatási, kulturális rendezvényekről a román közszolgálati médiának is be kell számolnia, a kormánynak és a helyi hatóságoknak pedig gondoskodniuk kell arról, hogy június 4-én kitűzzék a köztereken Románia nemzeti lobogóját.

A törvényjavaslatot a volt román külügyminiszter, Titus Corlatean szociáldemokrata szenátor terjesztette a parlament elé, amely május 13-án nagy többséggel – 21 ellenszavazattal és 25 tartózkodással – szavazta meg azt. A törvénytervezet sajátos indoklása szerint

A trianoni szerződés nemcsak Erdélynek az anyaországhoz, Romániához történt visszatérését szentesítette jogilag, hanem a térség többségi román lakosságának politikai és polgári jogait is elismerte.

És a beterjesztő Corlatean szerint a trianoni békeszerződés képezi a kétoldalú román-magyar kapcsolatok alapját is.

A tervezet képviselőházi vitája során Kelemen Hunor, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) elnöke úgy értékelte: teljesen haszontalan, a román többség hatalmát fitogtató és eképp bűntudatáról árulkodó törvényről van szó.

Ami száz évvel ezelőtt történt, az a román nemzetnek érthetően nagy örömet szerez, a magyar nemzet és a romániai magyarok számára óriási veszteség, és ezt a tényt a román parlament által hozott Trianon-törvény sem tudja megváltoztatni.

A román törvényhozók egyébként arra számítottak, hogy Klaus Iohannis még a trianoni szerződés idei századik évfordulója előtt kihirdeti, azonban az elnök előbb alkotmányossági óvást emelt a jogszabály ellen, majd miután az alkotmánybíróság elutasította a kifogásait, visszaküldte a jogszabályt megfontolásra a parlamentnek. Iohannis azzal érvelt, hogy a törvény sérti a diszkrimináció tilalmát és a polgárok jogegyenlőségét garantáló előírást, felülvizsgálati kérelmében pedig azt kifogásolta, hogy a törvénytervezet autentikus és tartalmas közvita nélkül született, és arra figyelmeztette a parlamentet, hogy Romániának EU-tagállamként nyitottnak kell lennie a párbeszédre, éretten kell kezelnie a megosztó témákat, és ebben nagyfokú felelősségük van az állami intézményeknek.

De miután a törvényhozás másodszor is változatlan formában erősítette meg a Trianon-törvényt, az államfő már nem tagadhatta meg hatályba léptetését.