Az Európai Bizottság az LMBTQ (leszbikus, meleg, biszexuális, interszexuális és queer) – csoportok jogegyenlőségére vonatkozó stratégiát mutatott be csütörtökön. A stratégia célja a szóban forgó társadalmi réteghez tartozók diszkriminációjának felszámolása és emberi jogaik védelme, írja az MTI.
Vera Jourová demokráciáért és átláthatóságért felelős uniós biztos a tervezetet bemutató beszédében kiemelte: az EU-ban a szexuális kisebbségekhez tartozók több mint fele még mindig nem meri nyíltan vállalni szexuális irányultságát, továbbá 43 százalékuk társadalmilag megbélyegezett, ami gyűlöletbeszédben és fizikai atrocitásokban nyilvánul meg leginkább.
Hangsúlyozta, hogy a koronavírus-járvány miatt bevezetett korlátozó intézkedések negatív hatással vannak ezekre az emberekre, mivel nincs lehetőségük, hogy elszakadjanak gyakran ellenséges környezetüktől.
Kitért arra is, hogy az úgynevezett szivárvány családok, ahol a gyerekeket azonos nemű szülők nevelik, egyre nehezebb adminisztratív akadályokba ütköznek az EU-ban. Elismerte, hogy a családpolitika nemzeti hatáskörbe tartozik, épp ezért szükséges a szülői viszonyok kölcsönös elismeréséről szóló, határokon átnyúló jogszabály előterjesztése.
Jourová nem ért egyet azzal, hogy néhány tagállam kormánya LMBTQ-csoportok jogérvényesülését ideológiának tekinti.
Nincs szó ideológiáról, csak szeretetről és egy 21. századi Európáról
– húzta alá.
Helena Dalli egyenlőségért felelős biztos felszólította a nemzeti kormányokat, hogy fogadjanak el LMBTQ-stratégiákat, figyelembe véve az ezen csoportokhoz tartozó személyek sajátos egyenlőségi igényeit.
A bizottság által csütörtökön elfogadott stratégia négy fő pillérre – a diszkrimináció felszámolására, az LMBTQ-csoportokhoz tartozó személyek biztonságának garantálására, a befogadó társadalmak kiépítésére és a szexuális kisebbségekhez tartozók egyenlőségével kapcsolatos figyelemfelhívásra – épül, és célzott jogi és pénzügyi intézkedéseket irányoz elő. Javasolja továbbá, az uniós bűncselekmények listájának kiterjesztését a gyűlölet-bűncselekményekre, ideértve a homofób gyűlöletbeszédet is.
A hvg.hu cikke szerint a témák között felmerült a magyar alkotmánymódosítási és más jogalkotási javaslat is, amelynek értelmében az örökbefogadásból gyakorlatilag kizárnák az azonos nemű párokat, egészen pontosan a családügyi miniszter adhatna rá kivételes esetekben engedélyt.
Jourova a magyar helyzettel kapcsolatban elöljáróban megjegyezte, hogy az alkotmánymódosításhoz időre és alapos társadalmi párbeszédre van szükség, nem csak politikai egyeztetésre. Ugyanakkor arra is felhívta a figyelmet, hogy a családi jog szabályozása tagállami hatáskör. Viszont minden esetben tiszteletben kell tartani a nemzetközi kötelezettséget és az európai jogot is, különös tekintettel az egyenlőségre és az emberi jogokra. Helena Dalli pedig annyit tett hozzá, hogy a jelenleg is napirenden lévő jogállamisági mechanizmus éppen azt teszi majd lehetővé, hogy ne jussanak uniós források olyan helyekre, ahol nem tartják tiszteletben az uniós jogot.
