Saját oldalára állítaná át a hadsereget a belarusz ellenzék

2020. november 05. – 20:00

Másolás

Vágólapra másolva

A belarusz ellenzék csütörtökön felszólította a hadsereget, hogy álljanak át az ő oldalukra, és ne támogassák többé Alekszandr Lukasenko elnök kormányát, írja az MTI.

„Egy saját népük elleni háborúba akarják önöket belerángatni. Lukasenkónak nem maradtak már tartalékai, hogy hatalmon maradhasson. A hadseregnek inkább a nép felé kellene hűségesnek lennie, és nem szabadna követnie az illegális parancsokat” – üzente Szvetlana Tyihanovszkaja, a belarusz ellenzék Litvániába menekült vezetője és Paval Latuska, az ellenzéki Koordinációs Tanács tagja és egykori oktatási miniszter a katonáknak.

Sebastian Kurz és Szvetlana Tyihanovszkaja találkozója 2020. november 5-én, Bécsben – Fotó: Joe Klamar / AFP

Tyihanovszkaja csütörtökön Bécsben találkozott Sebastian Kurz osztrák kancellárral. Az ellenzéki vezető szerint a megbeszéléseken a belarusz gazdasági és politikai válság békés rendezéséről esett szó. Megköszönte az osztrák kancellárnak, hogy más európai uniós vezetőkhöz hasonlóan ő sem ismeri el többé Lukasenkót Belarusz elnökeként. A kancellár hivatala korábban közölte, hogy Kurz teljes támogatásáról biztosította a belarusz demokráciapárti mozgalmat és civil társadalmat.

Augusztus 9-én indult tiltakozási hullám Belaruszban, miután a posztszovjet országot 26 éve irányító Alekszandr Lukasenko hatodszor is megnyerte 80 százalék feletti eredménnyel a vitatható tisztaságú elnökválasztást.

Ellentétben a korábbi választási győzelmek utáni tiltakozással, a tüntetések nem csak Minszkre korlátozódtak, a százezret is meghaladó felvonulások lendülete azután sem tört meg, hogy a kemény rendőri fellépés nyomán hivatalosan hárman – nem hivatalosan akár több tucatnyian – meghaltak, több ezer embert előállítottak.

Az ellenzék szerint a választásokat valójában Szvetlana Tyihanovszkaja nyerte, ilyen értelmű nyilatkozatot tett az EU is. Lukasenko néhány napnyi bizonytalankodás után ismét erővel próbálja elnyomni a tiltakozást: az ellenzéki politikusokat őrizetbe vetette vagy külföldre kényszerítette. Moszkva rövid kivárás után lényegében kiállt Lukasenko mellett, bízva abban, hogy az Oroszország és Belarusz valódi integrációját eddig lényegében elkerülő minszki vezetés kénytelen lesz engedményeket tenni ebben az irányban.

Ez azonban nem jelenti, hogy Lukasenko biztosan számíthat Moszkvára: a tiltakozások elsősorban kifejezetten Lukasenko ellen indultak el, közvetlenül nem irányultak arra, hogy a 9,5 milliós ország elinduljon az euroatlanti integráció felé, így a Kreml – amennyiben Lukasenko önerőből, legfeljebb közvetett orosz támogatással nem képes véget vetni a tiltakozásoknak – még eljuthat oda, hogy fokozatos átmenetet előkészítve kiáll egy alternatív, Lukasenkót felváltó utódjelölt mellett.

> > > > > A Telex legfrissebb híreit itt találja > > > > >