Van Gogh gyaníthatóan azért vágta le a fülét, mert nem kapott inni

2020. november 03. – 10:57

Van Gogh gyaníthatóan azért vágta le a fülét, mert nem kapott inni
Az idei Van Gogh kiállítás Zürichben Fotó: Ennio Leanza / MTI-EPA

Másolás

Vágólapra másolva

A holland kutatás eredményeit azért érdemes fenntartásokkal kezelni, mert utólag nehezen diagnosztizálható a betegség és az eseménysor.

Alkoholmegvonás miatt két alkalommal is delíriumot tapasztalhatott meg Vincent van Gogh (1853–1890) holland festő egy új kutatás szerint. A posztimpresszionista művész képei mellett arról is ismert, hogy levágta bal fülét egy vita hevében. Van Gogh az esetet egyszerű őrült művészi rohamnak nevezte, később pedig mentális vagy idegi láznak – írta a BBC hírportálja.

(Ide kattintva találhatja meg legfrissebb cikkeinket.)

Egy új holland kutatás azonban új megvilágításba helyezte ezt a bizonyos elmeállapotot. A Groningeni Egyetemi Orvosi Központ pszichiáterei Van Gogh több száz levele és orvosi leletei alapján végezték a kutatást. A levelek többségének címzettje szeretett bátyja, Theo. A szakértők eredményeikről az International Journal of Bipolar Disorders című tudományos lapban számoltak be – írja az MTI.

Arra jutottak, hogy a művész két alkalommal is alkoholmegvonás miatti delíriumos rohamot élhetett át, miután levágta a fülét. Mivel azonban a páciens maga nem kérdezhető ki, a kutatók hangsúlyozták, hogy eredményeiket fenntartásokkal kell kezelni. Van Goghról úgy vélik, többféle pszichiátriai betegségben szenvedett: valószínűleg bipoláris zavara és borderline személyiségzavara volt, a gyanított betegségekkel azonban sohasem diagnosztizálták.

Az új kutatás szerint valószínűleg nem volt skizofrén a holland festő, de rejtett epilepsziában szenvedhetett. Ebben az esetben a páciensnek nincsenek klasszikus rohamai, inkább viselkedési zavarai az agy mélyebben fekvő részeiben fennálló epileptikus aktivitás miatt. Az így kialakuló rohamok szorongást, téveszméket és hallucinációkat okoznak.

Van Goghnál az epileptikus aktivitást okozhatta agyi károsodás, melyet az életvitele váltott ki. A nagymértékű alkoholfogyasztás, az alultápláltság, a rossz alvás és a szellemi kimerültség mind hozzájárulhattak ehhez a tudósok szerint.

Willem Nolen, a kutatás egyik vezetője arra hívja fel a figyelmet, hogy Van Gogh leveleiben akár „kisebbíthetett vagy megszépíthetett bizonyos dolgokat”.

„Bár számos információt tartalmaznak, nem szabad elfelejtenünk, hogy nem egy orvosnak írta a leveleket, hanem családtagoknak és rokonoknak, hogy tájékoztassa, megnyugtassa őket, vagy hogy elintézzen valamit”

- mondta Nolen.

Sokan Van Gogh mentális egészségi problémáihoz kötik kreativitását és alkotásait, a szakértők szerint azonban ezek művészi képességeiből eredeztethetők, melyeket éveken át kemény munkával fejlesztett. Valójában pszichózissal terhelt időszakaiban alig dolgozott. Van Gogh 1890. július 29-én, két nappal öngyilkossági kísérlete után halt meg.