Felfedte kilétét a volt fehér házi alkalmazott, aki két éve névtelen cikkben kritizálta Trumpot

Felfedte kilétét az a volt belbiztonsági tisztviselő, aki két évvel ezelőtt álnéven publikálta a „Része vagyok a Trump-kormányzaton belüli ellenállásnak” című cikket a New York Timesban. Miles Taylor a Belbiztonsági Minisztérium alkalmazottja volt 2018-ban, amikor megjelent az elnököt kritizáló cikke, amiben Donald Trumpot indulatos, kicsinyes és alkalmatlan személyként írta le. Az elnök ekkor csak „pipogya vezércikknek” minősítette az írást.

Taylor azt is elismerte, hogy ő a szerzője a 2019-ben megjelent Figyelmeztetés című könyvnek is, amelyben fegyelmezetlen és amorális vezetőként jellemezte Trumpot, akinek a hatalommal való visszaélése szerinte veszélyeztette az amerikai demokrácia alapjait, írja a New York Times.

Taylor 2019 júniusában mondott le a Belbiztonsági Minisztériumban. Közvetlenül a republikánusok nemzeti kongresszusának kezdete előtt közzétett egy nyilvános videót, amelyben kijelentette, hogy az elnök alkalmatlan a hivatalra, és hogy ő a demokraták elnökjelöltjét, Joe Bident támogatja. Ekkor azonban még nem fedte fel, hogy valójában ő volt a cikk és a könyv szerzője. Trump a nyílt kritikára a Twitterén akkor azt válaszolta, hogy Taylor csak egy elégedetlen alkalmazott, akit egyébként nem is ismer, sosem találkozott vele.

Taylor két évig Kirstjen Nielsen, Trump harmadik belbiztonsági titkárának vezető segédje volt. Azt írta magáról, hogy az elnök körüli tisztviselők egyike volt, akik csendben tették a dolgukat. Mint vezető közigazgatási tisztviselő, Taylor gyakran került kapcsolatba az elnökkel, főleg a bevándorlással, a kiberbiztonsággal és a terrorizmussal kapcsolatos kérdésekben. Nielsen kirúgása után ő is távozott a kormányzatból, később a Google nemzetbiztonsági kapcsolatokért felelős vezetője lett, de néhány hónapja már onnan is távozott.

>>> A Telex legfrissebb cikkeit itt olvashatja <<<

Nielsen egyik legfontosabb tanácsadójaként neki is szerepe volt Trump egyik legvitatottabb döntésének, a túlnyomórészt muszlim országokból érkezők utazás tilalmáról, valamint a bevándorlók gyermekeinek elkülönítéséről szóló törvények meghozatalában. Az ezekben ezekben játszott szerepe miatt a Google alkalmazottai tiltakoztak, amikor a vállalat bejelentette a felvételét, petícióban szólították fel a Google-t, hogy bocsássa el őt. Szemtanúja volt a Nielsen és Trump közötti konfliktusnak is, amikor az elnök szigorúbb fellépést követelt a bevándorlókkal szemben. Végül ez a szembenállás vezetett Nielsen elbocsátásához.

A személyazonossága nyilvánosságra hozásával valószínűleg újra megújul a vita az Egyesült Államokban, hogy Taylor kormányzati adminisztrációban elfoglalt pozíciója elegendő-e ahhoz, hogy megalapozott véleményt alkothasson Donald Trumpról és kormányzásáról. Két éve az esszé megjelenése után Washingtonban hosszas találgatások kezdődtek arról, hogy a Fehér Ház mely alkalmazottja lehet a forrás. Később Jim Mattis volt védelmi miniszter, majd John R. Bolton nemzetbiztonsági tanácsadó is a nyilvánosság elé állt azzal, hogy ők miként látták belülről a Trump-kormány működését.

Taylor most azzal indokolja, hogy korábban miért név nélkül jelentette meg írásait, mert akkor szerinte nem az állításaival, hanem a személyével foglalkozott volna a közvélemény, és az elnök is. Trump a most megjelent hírekre is reagált a Twitteren, továbbra is állítva, hogy nem ismeri Taylort. Erre válaszként Taylor egy olyan fotót tett közzé, amin az elnökkel fog kezet.

Iratkozz fel a Telex hírlevelére!

Belső infók, tartalomajánlók a szerkesztőktől, csodálatos digitális apróságok!

Feliratkozom