Az amerikai külügyminiszter felszólította Lukasenkót, hogy engedje szabadon politikai tanácsadójukat
2020. október 25. – 07:49
frissítve
Telefonon beszélt egymással Mike Pompeo amerikai külügyminiszter és Aljakszandr Lukasenko belarusz elnök – tudatta az amerikai külügyminisztérium helyi idő szerint szombat este.
>>A Telex legfrissebb híreit itt találja.<<
Pompeo – a minisztérium közleménye szerint – felszólította az Európa utolsó diktátoraként emlegetett Lukasenkót, hogy azonnal engedjék szabadon Vitali Skljarov politikai tanácsadót, aki amerikai állampolgár, írja az MTI. A tárca azt is tudatta, a miniszter értésre adta, hogy Washington támogatja a belarusz nép demokratikus törekvéseit, további részleteket azonban nem közöltek.
Skljarovot az ellenzék tájékoztatása szerint előbb őrizetbe vették, majd házi őrizetbe helyezték a belarusz hatóságok. A helyi állami média szerint Lukasenko közölte Pompeóval, hogy Minszk és Moszkva közösen fog válaszolni a külső fenyegetéseke.26 éve hatalmon
26 éve hatalmon
Tiltakozási hullám indult Belaruszban augusztus 9-én, miután a posztszovjet országot 26 éve irányító Alekszandr Lukasenko hatodszor is megnyerte 80 százalék feletti eredménnyel a vitatható tisztaságú elnökválasztást.
Ellentétben a korábbi választási győzelmek utáni tiltakozással, a tüntetések nem csak Minszkre korlátozódtak, a százezret is meghaladó felvonulások lendülete azután sem tört meg, hogy a kemény rendőri fellépés nyomán hivatalosan hárman – nem hivatalosan akár több tucatnyian – meghaltak, több ezer embert előállítottak.
Az ellenzék szerint a választásokat valójában Szvetlana Tyihanovszkaja nyerte, ilyen értelmű nyilatkozatot tett az EU is. Lukasenko néhány napnyi bizonytalankodás után ismét erővel próbálja elnyomni a tiltakozást: az ellenzéki politikusokat őrizetbe vetette vagy külföldre kényszerítette. Moszkva rövid kivárás után lényegében kiállt Lukasenko mellett, bízva abban, hogy az Oroszország és Belarusz valódi integrációját eddig lényegében elkerülő minszki vezetés kénytelen lesz engedményeket tenni ebben az irányban.
Ez azonban nem jelenti, hogy Lukasenko biztosan számíthat Moszkvára: a tiltakozások elsősorban kifejezetten Lukasenko ellen indultak el, közvetlenül nem irányultak arra, hogy a 9,5 milliós ország elinduljon az euroatlanti integráció felé, így a Kreml – amennyiben Lukasenko önerőből, legfeljebb közvetett orosz támogatással nem képes véget vetni a tiltakozásoknak – még eljuthat oda, hogy fokozatos átmenetet előkészítve kiáll egy alternatív, Lukasenkót felváltó utódjelölt mellett.
Lukasenko kitart amellett, hogy nem hajlandó lemondani, holott az augusztusban tartott elnökválasztás óta hétről hétre hatalmas tömegek követelik a távozását. A hivatalos eredmények szerint a voksok 80 százalékával választották hatodszor is elnökké, de az ellenzék szerint csalás történt. Szvjatlana Cihanouszkaja korábbi ellenzéki elnökjelölt ultimátumot intézett az elnökhöz, felszólította, hogy vasárnapig távozzon hivatalából vagy általános sztrájkra szólítja fel az embereket Fehéroroszországban.
