1956 leverése is rajta van az orosz hadsereg katedrálisának mozaikján

2020. október 20. – 21:16

1956 leverése is rajta van az orosz hadsereg katedrálisának mozaikján
A orosz fegyveres erők főtemplomának egyik mozaikfala – Fotó: Lambert Coleman / Hans Lucas / AFP

Másolás

Vágólapra másolva

A koronavírus miatt hónapokat csúszott az orosz fegyveres erők székesegyházának felavatása. A Moszkva melletti katedrális mozaikjai az orosz és szovjet történelem hadieseményeit örökítik meg, 1956, 1968 és az afganisztáni bevonulás sem maradt ki. Putyin, Sztálin és a Krím 2014-es annexiója azonban végül lekerült a díszítésről.

Az 56-os forradalom leverése is rajta van a világ legnagyobb mozaikján, amely az orosz fegyveres erők Moszkva melletti Kubinka harckocsimúzeumának területén nyáron felavatott katedrálisát díszíti, írta a Guardian, amit a 444.hu vett először észre. A Feltámadó Krisztus Székesegyház megépítéséről 2014-ben döntöttek, idén készült el, de a 75 méter magas katedrális felavatása a II. világháborús győzelem 75. évfordulója helyett a koronavírus miatt csak június 22-én – a náci Németország által a Szovjetunió ellen indított támadás 79. évfordulóján – történt meg.

Az épület a padlótól a kupoláig a hadsereg tetteiről szól: a padlózatot a náci Németország hadseregétől zsákmányolt fegyverek beolvasztásával alakították ki, a mozaikok pedig az orosz és szovjet hadsereg haditetteit sorolják fel – beleértve a magyar forradalom és a prágai tavasz leverését, de még a lényegében katonai értelemben is vereséggel zárult afganisztáni beavatkozást is. Helyet kapott a 2008-as dél-oszétiai háború – amely után Oroszország elismerte az akkor Moszkva támogatásával már 15 éve elkülönülten élő, de hivatalosan Grúziához tartozó szakadár állam függetlenségét, és Abháziáét is. Nem maradt le a Krím egyoldalú elcsatolása sem Ukrajnától, igaz, az eredetileg szánt feliraton – Miénk a Krím (Krim nas) – finomítottak, így lett konkrét terület említése nélkül: „Mindörökké Oroszországgal”.

Bár általában a fegyveres erők tetteinek szentelték a katedrálist, elsősorban az egyetlen, Oroszországban feltétlen társadalmi konszenzust jelentő II. világháborús győzelemről szól – amelynek bármiféle történelmi árnyalását Moszkva a történelem meghamisításának kísérleteként fogja fel.

A 75 méter magas kupola az éfordulóra, a kupola belső átmérőjének 19,45 métere a győzelem évére utal. A kisebbik kupola 14,18 méter, ami a háborúban – azaz a Szovjetunió megtámadásától, 1941. június 22-től a német kapitulációig, 1945. május 9-ig – eltelt 1418 napot jelképezi.

Az orosz fegyveres erők főtemploma a Moszkvához közeli Kubinka településen
Fotó: Valery Sharifulin / TASS / Getty Images

Tavasszal még az volt hír, hogy elkészültek azok a mozaikok is, amelyeken Sztálin, Vlagyimir Putyin és több más kortárs politikus látható. Április végén azonban az orosz elnök megjegyezte, hogy az ő megjelenítése még korai, ha hálás is lesz ennek a politikusgenerációnak az utókor. Putyinnal együtt eltűntek a kortárs politikusok és Sztálin is – írta akkor a Kommerszant. Utóbbi megjelenítését – egy felvonuló által magasba emelt plakáton – előbb teljesen indokoltnak vélte az egyház képviselője, arra hivatkozva, hogy a generalisszimusz a történelem része, majd Putyin nyilatkozata után ugyanolyan magátólértetődőséggel indokolta ugyanez a díszítési munkálatokért felelős vezető, hogy Sztálinnak nincsen helye a templomban, hiszen sok ember szenvedése függ össze a szovjet vezető nevével.

A Telex csak tőled függ. Legyél a rendszeres támogatónk!
Támogatom!