Kétezer-hétszáz éves súlymértéket találtak a Siratófal közelében

2020. október 13. – 12:57

Másolás

Vágólapra másolva

A mészkőből készült súlymérték arra utal, hogy már az ókorban is pezsgő piac működhetett a Siratófal közelében. A korrekt üzlet alapja a pontos elszámolás, ám ahhoz megfelelő súlymérés is kellett, úgy tűnik, hogy a mérésben nagyon fejlettek voltak az itt élők.

Ásatásokat végeznek a jeruzsálemi Siratófal Örökség Alapítvány (Western Wall Heritage Foundation) együttműködésével a Templomhegy nyugati falánál. Itt került elő a 2700 évvel ezelőtt, a vaskorban készített gömb alakú, mészkőből készült súlymérték.

Izraeli időmeghatározás szerint ez az Első Szentély ideje, vagyis még a babiloni fogság, i. e. 586 előtti időszak. A mérő az ókori súlyegységek szerint két sékel – 23 gramm – súlyt határozott meg. Pontossága rávilágít a korabeli fejlett technológiai képességekre, és arra is, hogy mekkora jelentőséget fektettek az ókori Jeruzsálemben a súlymértékek precizitására.

(Kattintson ide, ha érdekli, mi történt még a nagyvilágban, na és persze Magyarországon!)

A lapos talppal ellátott, gömb alakú, vésett feliratos ókori súlyt nemrégiben tárták fel a Templomhegy egyik egykori bejáratát jelző Wilson-ívnél, a Siratófal melletti területek alapos átvilágításakor. Az ásatásokat vezető Barak Monikandam-Givon és Tehila Lieberman szerint a súly tetején a héber ajin betűhöz hasonló bevésés egy egyiptomi jel, amely a sékel szó rövidítését jelenti, és a mellette lévő két vonal a két sékel mértéket jelöli.

A készítés idején még nem használtak ezüstből készített pénzérméket súlymértéknek, és ezért különösen fontos volt a kőből készült súlyok pontossága a kereskedéshez, a kisebb súlyú fűszerek, illatszerek, a drágább csemegék adásvételénél. A kősúly megtalálásának helye arra emlékeztet, hogy már az első Szentély idején nyüzsgő, piaci árusokkal teli élet zajlott a Siratófal környékén, amely jelenleg, a koronavírus-járvány idején szokatlanul csöndes és kihalt.