Oroszországban is körözik Szvetlana Tyihanovszkaja belarusz elnökjelöltet
2020. október 7. – 16:53
frissítve
Körözést adott ki Szvetlana Tyihanovszkaja volt belarusz ellenzéki elnökjelölt ellen az orosz belügyminisztérium szerdán, egy belarusz körözéshez csatlakozva, írja az MTI.
Az indoklásban annyi szerepelt, hogy a politikust a büntető törvénykönyv – egy meg nem nevezett – cikke alapján szándékoznak őrizetbe venni az orosz hatóságok.
A moszkvai belügyminisztérium szerint Tyihanovszkaja ellen Belarusz adott ki államközi körözést, ami Oroszország területén is érvényes. Moszkva és Minszk több mint két évtizede írt alá megállapodást a kétoldalú Szövetségi Állam létrehozásáról.
Szvetlana Tyihanovszkajat az állambiztonság elleni fellépésre való felhívással vádolták meg.
Pár napja a Telex újságírója Minszkben járt, kollégánk helyszíni tudósítását itt lehet elolvasni.
Augusztus 9-én indult tiltakozási hullám Belaruszban, miután a posztszovjet országot 26 éve irányító Alekszandr Lukasenko hatodszor is megnyerte 80 százalék feletti eredménnyel a vitatható tisztaságú elnökválasztást.
Ellentétben a korábbi választási győzelmek utáni tiltakozással, a tüntetések nem csak Minszkre korlátozódtak, a százezret is meghaladó felvonulások lendülete azután sem tört meg, hogy a kemény rendőri fellépés nyomán hivatalosan hárman – nem hivatalosan akár több tucatnyian – meghaltak, több ezer embert előállítottak.
Az ellenzék szerint a választásokat valójában Szvetlana Tyihanovszkaja nyerte, ilyen értelmű nyilatkozatot tett az EU is. Lukasenko néhány napnyi bizonytalankodás után ismét erővel próbálja elnyomni a tiltakozást: az ellenzéki politikusokat őrizetbe vetette vagy külföldre kényszerítette. Moszkva rövid kivárás után lényegében kiállt Lukasenko mellett, bízva abban, hogy az Oroszország és Belarusz valódi integrációját eddig lényegében elkerülő minszki vezetés kénytelen lesz engedményeket tenni ebben az irányban.
Ez azonban nem jelenti, hogy Lukasenko biztosan számíthat Moszkvára: a tiltakozások elsősorban kifejezetten Lukasenko ellen indultak el, közvetlenül nem irányultak arra, hogy a 9,5 milliós ország elinduljon az euroatlanti integráció felé, így a Kreml – amennyiben Lukasenko önerőből, legfeljebb közvetett orosz támogatással nem képes véget vetni a tiltakozásoknak – még eljuthat oda, hogy fokozatos átmenetet előkészítve kiáll egy alternatív, Lukasenkót felváltó utódjelölt mellett.