Szigorúbb jogállamisági mechanizmusról döntött az Európai Parlament

Az Európai Parlament nem az Európai Bizottságot bízná meg a jogállamiság ellenőrzésével, hanem egy független szakértői testületet, ellenben ragaszkodik ahhoz, hogy az uniós költségvetésben valódi, erőteljes jogállamisági mechanizmus és feltételrendszer szerepeljen, amelyet a Bizottság kezdeményezne, és hajtana végre. A témáról tartott hétfői plenáris vitában a parlamenti képviselők túlnyomó többsége támogatta az állandó ellenőrző mechanizmus bevezetését szorgalmazó javaslatot az uniós értékek védelmében, szerdán pedig meg is szavazták:

• 521 igen,
• 152 nem,
• 21 tartózkodás

arányban. Az autokratikus és illiberális trendeket, korrupciót, félretájékoztatást és az állam foglyulejtését célkeresztbe állító jogalkotási kezdeményezést az EP Állampolgári Jogi Bizottságában (LIBE) már jóváhagyták. A tervezet szerint az Uniónak erőteljes, átfogó és eredményközpontú eljárásra van szüksége ahhoz, hogy az Európai Unióról szóló szerződés 2. cikkében szereplő értékeket megóvja és megerősítse. A javasolt új éves ellenőrzési ciklus figyelembe venné és kiegészítené a már létező eljárásokat, így az uniós szerződés 7. cikke szerinti eljárást és az Európai Bizottság szeptember 30-án bemutatott éves jogállamisági jelentését. Az eljárásban használt megelőző és korrigáló intézkedések az európai szemeszter mintájára országokra lebontott ajánlásoktól egészen a költségvetési pénzek feltételekhez kötéséig terjednek.

(Itt találja a Telex legfrissebb híreit!)

Ez egy erőteljesebb lépés, mint amire a múlt héten számítani lehetett. Az Európai Bizottság ugyanis múlt szerdán tette közzé az első uniós szintű jogállamisági jelentését – mind a 27 tagállamról, Magyarországot pedig mind a négy vizsgálat nagy témakörben alaposan elmarasztalta az uniós végrehajtó testület. Csakhogy ez a jogállamisági jelentés nem egy szankciós mechanizmus, sőt az Európai Bizottság szerint csak egy új megelőzési eszköz, amely az új éves európai jogállamisági mechanizmus előkészítését ugyan képezi, de célja mindössze a párbeszéd, és gyakorlati következménye sem lesz, nem is lehet. Eközben ugyanis az EU-tagállamok állandó képviselői minősített többséggel megszavazták azt a német soros elnökség által kidolgozott javaslatot, amely az úgynevezett uniós forrásvédelmi mechanizmust – azaz az arról szóló bizottsági terveket a nyári EU-csúcson elfogadottakkal összefésülő formát – tenne lehetővé. A magyar állandó képviselő leszavazta a tervezetet, a kormány pedig azt közölte, elfogadhatatlannak tartják azt.

A német EU-elnökség javaslatának magyar elutasítása elsőre nem volt egyértelmű, hiszen ennek értelmében a korábban tervezett jogállamisági keretek alaposan felpuhulnának, így rendszerszintű jogállami hiányosságok (például az igazságszolgáltatás függetlenségének veszélyeztetése) helyett csak akkor kellene pénzügyi szankciókkal szembenéznie bármely tagállamnak, ha a jogállamiság elveinek megsértése bizonyíthatóan hatással van az uniós büdzsé szabályos végrehajtására, avagy az EU pénzügyi érdekeinek a védelmére. Az érintett tagállam ráadásul az Európai Tanács elé vihetné az ügyet, mielőtt a miniszteri tanács minősített többséggel döntést hozna az esetleges szankciókról.

Azaz valóban megvalósulhat az EU-pénzek és a jogállamisági feltételek valamiféle összekötése, de csak az uniós pénzfelhasználást érintő, konkrét problémák esetén. A német javaslatról nemcsak a magyar és a lengyel kormány képviselője szavazott nemmel az ülésen, hanem a holland, finn, svéd, dán és belga kormányé is, utóbbiak azonban azért utasították el, mert az szerintük túl puha lett mind a feltételrendszerben, mind annak szankciós szavazási módjában. Ezzel együtt az összes többi (20) tagállam támogatta a tervet, így az többségi szavazással átment.

Rá kellene azonban még bólintania erre az Európai Parlamentnek is, amely egyelőre túlságosan lazának tartja a feltételrendszert. Sőt: kedden az EP-ben jelentős többséget képviselő, négy frakciójának vezetői közös levélben sürgették a jogállamisági mechanizmus és az EU költségvetésének összekapcsolását. Manfred Weber, az Európai Néppárt, Dacian Ciolos, az Európa Megújul, Iratxe Garcia Perez, a Szociáldemokraták és Ska Keller, valamint Philippe Lamberts a Zöldek részéről „Az európai értékek nem eladók” címmel pubikálták álláspontjukat a Politicóban. Az Európai Parlamentnek – mint az összes tagállamnak is – vétójoga van a költségvetés, és a hozzá kapcsolt 750 milliárd eurós mentőcsomag elfogadásakor. Az EP most megerősítette, hogy erős jogállamisági feltételrendszer nélkül nem tudják támogatni a költségvetést.

A négy frakció vezetői – néppárt, szocialisták, liberálisok és zöldek – már februárban is megírták, hogy ragaszkodnak ehhez, de most, hogy a Tanácsban felpuhították a feltételrendszert, és két tagállam, Lengyelország és Magyarország még ezzel sem tud egyetérteni, az EP-többség egyértelművé tette, ők sem engednek. A levélben azt követelik, hogy az Európai Bizottság joga legyen a szankciók kezdeményezése, és azt a Tanács csak minősített többségi szavazással írhassa felül. Ez az eljárásrend sokkal szigorúbb, mint az Európai Tanács előtt lévő javaslat, ami alapján a szankciók élesítéséhez kellene minősített többségi szavazás.

Az EP-frakciók vezetői ahhoz is ragaszkodnak, hogy a szankciókat általában a jogállamisági intézmények gyengítése miatt lehessen egy tagállam esetében érvényesíteni. A Tanács előtt lévő mostani, a német soros elnökség által benyújtott javaslat szerint csak az EU-s pénzek elosztásával kapcsolatos intézményi problémák (korrupcióval szembeni engedékenység) lehetne oka szankciók kivetésének.

Azt akarják, hogy a múlt héten először megjelent, a Bizottság által készített jogállamisági országjelentések legyenek a kiindulópontjai az eljárásoknak, amit egy független szakértőkből álló testület egészíthetne ki a javaslataival. Így minimum a bíróságok függetlenségét is vizsgálni kellene, de kitérnek a sajtószabadság helyzetére is a levélben, sőt egyértelművé teszik azt is, lehetővé tennék, hogy a szankcionált kormányoktól elvett támogatásokat más szereplő még megpályázhassa az adott országokban. Ebben az esetben például az Európai Bizottság intézné a közbeszerzéseket, pályázatokat, így a tagállam polgárai nem esnének el – vagy nem teljesen az uniós pénztől. A levél kiköti:

egyetlen európai állampolgárt sem szabad megbüntetni azért, mert kormánya elmulasztotta tiszteletben tartani és betartani az EU alapelveit.

Ezért egy ezt biztosító finanszírozási rendszert kell kidolgozni, írták még. A négy frakcióvezető írásából tehát már a hét közepén az derült ki, hogy nem hajlandóak belemenni egy felvizezett javaslat elfogadásába. Márpedig az EP hozzájárulása nélkül nem hozhatók meg sem a szükséges jogszabályok, sem a következő hétéves uniós költségvetés, valamint a Next Generation EU alap, amely a koronavírus okozta gazdasági károk miatt egyre több tagállamban igencsak sürgetővé vált.

(Borítókép: Képviselők az Európai parlament 2020 október 7-i ülésén. Fotó: Yves Herman / Reuters)