Melyik ország az iszlám vezető ereje? Törökország, Szaúd-Arábia vagy Irán? Ez egy örök vita, most éppen előbbi kettő veszett össze, de nagyon.
A síita Irán és a szunnita Szaúd-Arábia, illetve a szunnita, de sokkal világiasabb Törökország egyfajta versengést folytat a muzulmán világ vezető szerepéért. A harc soha nem dől el, nincs benne olyan egyértelmű vezető pozíció, mint a nyugati világban az Egyesült Államoknak vagy a pravoszláv tömbben az oroszoknak. Időről időre egymásnak fenekednek a felek, most éppen Rijád és Ankara között a legfeszültebb a viszony.
Bojkott
Ennek jegyében, mint arról az MTI beszámolt, a török termékek bojkottjára szólította fel a hét végén a szaúdi kereskedőket és a fogyasztókat a kereskedelmi kamara elnöke, miközben hírek szerint az Ankara és Rijád közötti ellenségeskedés akadályozza az áruforgalmat a két ország között.
„Minden szaúdi kereskedő és fogyasztó felelős mindennek a bojkottjáért, ami török, legyen az importtermék, beruházás vagy turizmus, válaszul a török kormány folytatódó ellenségeskedésére a vezetőink, az országunk és a polgáraink ellen”
– írta Adzsla al-Adzslan ismert szaúdi üzletember, a kereskedelmi kamara elnöke a Twitteren.
A szaúdi kereskedelmi kamara a versenyszférában tevékenykedő üzletembereket tömörítő nem kormányzati szervezet.
Diplomáciával kezdődött
Szaúd-Arábia és Törökország kapcsolatait néhány éve külpolitikai viták terhelik, nincs köztük egyetértés az iszlamista politikai csoportok kezelésében. A feszültséget csak fokozta Dzsamál Hasogdzsi szaúdi ellenzéki újságíró meggyilkolása Rijád isztambuli főkonzulátusán 2018-ban. Az idén mindkét ország kölcsönösen blokkolta a hozzáférést egyes hírportáljaikhoz.
Tagadnak
A Reuters érdeklődésére a szaúdi kormány sajtószolgálata közölte, hogy az ország elkötelezett a nemzetközi kereskedelmi és befektetési szabályok betartása, valamint a szabadkereskedelem iránt, és nem vezetett be semmilyen korlátozást a török termékekre. Szaúdi és török kereskedői körökben ugyanakkor olyan vélemények hangzottak el, hogy Rijád informális eszközökkel kényszeríti ki a török import bojkottját.
De azért kellemetlenkednek
Egy névtelenül nyilatkozó szaúdi importőr közölte a hírügynökséggel, hogy az általa Törökországból konténerekkel behozott áruk három hónapon át rostokoltak a szaúdi vámhivatalban, a vámhatósági illetékesei pedig azt tanácsolták neki, hogy ne hozzon be árut közvetlenül Törökországból.
A múlt héten Mehmet Güzelmansur török ellenzéki politikus is azt panaszolta, hogy az általa exportált termékek – különösen a romlandó gyümölcsök és zöldségek – a kelleténél tovább álltak a szaúdi határon. A török médiában és a Twitteren is aggódott, hogy a szaúdi hatóságok kiszélesítik a nem hivatalos, részleges embargót a török termékekre. A zöldség amúgy kulcsterméke Törökországnak; amikor a szíriai háború miatt egy időre Oroszország és Törökország nagyon összeveszett, a rossz nyelvek szerint azért sikerült mégis gyorsan kibékülni, mert Vlagyimir Putyin nem szerette volna kockáztatni, hogy az uborkaimádó oroszok török importzöldség nélkül maradjanak.
Erdoğan kirohant
Recep Tayyip Erdoğan török elnök a múlt csütörtökön a parlamentben kirohanást intézett az Öböl menti országok ellen.
„Nem szabad elfelejteni, hogy a szóban forgó országok tegnap még nem is léteztek és holnap valószínűleg már nem fognak létezni, de mi, Allah segedelmével, örökké lengetni fogjuk a lobogónkat ebben a földrajzi térségben.”
Egyelőre azért sem a török, sem a szaúdi adatok nem jeleznek szokatlanul nagy visszaesést az idei kétoldalú áruforgalomban, figyelembe véve a koronavírus-járvány hatásait a világkereskedelemre. A második negyedévben Törökország a 12. legfontosabb kereskedelmi partnere volt Szaúd-Arábiának az importot tekintve. Júliusban Szaúd-Arábia 185 millió dollár értékben importált árut Törökországból, valamivel többet, mint az előző hónapban, akkor 180 millió dolláros volt a behozatal.
Borítókép: Újra érkezhetnek muzulmán turisták Mekkába. Fotó: MTI
