Azeri-örmény konfliktus: nem tárgyal egymással a két elnök

2020. szeptember 30. – 20:32

frissítve

Másolás

Vágólapra másolva

Szerdán  folytatódtak az összecsapások Hegyi-Karabahban, amelyekben újabb három civil halt meg, Baku az örmény erők teljes kivonását követeli a térségből, írja az MTI.

Az Emberi Jogok Európai Bírósága felszólította Azerbajdzsánt és Örményországot, hogy vessenek véget a polgári lakosság jogait sértő és emberéleteket fenyegető konfliktusnak. Ilham Aliyev azerbajdzsáni elnök szerdán kijelentette, hogy az azeri erők akkor állítják le a hegyi-karabahi műveleteket, ha az örmény erők maradéktalanul és feltételek nélkül kivonulnak az Azerbajdzsán területén belüli, többnyire örmények lakta beékelődésből.

„Az örmény kormányfő hét feltételt szabott nekünk, amelyeket elutasítottunk” – mondta az elnök, amikor sebesült katonákat látogatott meg a bakui katonai kórházban. Azt is mondta, hogy senki nem kényszerítheti országát, hogy elhagyja a karabahi konfliktus legutóbbi négy napja alatt az azeri hadsereg által ellenőrzés alá vont területeket. Szerinte Azerbajdzsán helyreállítja területi épségét.

Aliyev megköszönte Recep Tayyip Erdogan török elnöknek a támogatását. Az azerbajdzsáni elnök elmondta, hogy Pakisztán, Afganisztán és Törökország is biztosította a támogatásáról, de hozzátette, hogy az azeri hadseregnek nincs szüksége külső segítségre.

Arcrun Ovanniszján, az örmény védelmi minisztérium szóvivője Facebook-oldalán viszont azt írta, hogy Baku átadta a török légierőnek a hegyi-karabahi katonai műveletek légi irányítását. A szóvivő szerint a török és az azeri légierő gépeit feltehetően a török légierő egy E7-T típusú repülőgépének fedélzetéről irányítják.

Armen Szárkiszján örmény elnök levelet írt több arab ország államfőjének, köztük Abdel-Fattah esz-Szíszi egyiptomi elnöknek és II. Abdalláh jordániai uralkodónak, arra kérve őket, hogy nemzetközi kapcsolataik révén vessenek véget a hegyi-karabahi konfliktusnak. Nikol Pasinján örmény kormányfő telefonon beszélt szerdán az Örményországgal és Azerbajdzsánnal egyaránt határos Irán elnökével, Haszan Róhánival, aki aggodalmát fejezte ki a konfliktus miatt. Pasinján néhány órával az ENSZ Biztonsági Tanácsának a konfliktus beszüntetését és a tárgyalások késedelem nélküli újrakezdését szorgalmazó egyhangú döntése után elzárkózott az azonnali tárgyalásoktól.

„Nem való örmény-azerbajdzsáni-orosz csúcstalálkozóról beszélni, amikor heves harcok folynak” – idézte a Le Monde francia napilap az örmény kormányfő orosz újságírók előtt tett kijelentését. Hasonlón foglalt állást Ilham Aliyev is, aki megjegyezte, hogy tekintettel a hegyi-karabahi helyzet kiéleződésére, nem helyénvalók az Örményországgal való párbeszédre vonatkozó felhívások.

„Mint ismeretes, van a tárgyalásokra hivatott nemzetközi fórum. Sajnos, ezen a fórumon semmilyen eredményt sem értek el. Ezért vélem úgy, hogy a mostani feltételek között bármelyik fél felhívása a párbeszédre nem helyénvaló” – mondta az azeri elnök.

A vasárnap kiújult összecsapásokban hivatalos adatok szerint 98 ember halt meg, 81 örmény szakadár fegyveres és 17 polgári személy a frontvonal két oldalán, írta a Le Monde, ám szerintük ennél jóval súlyosabb a veszteségek mérlege.

A többségében örmények lakta Hegyi-Karabah hovatartozása 1988 februárja óta nyílt vita tárgya Baku és Jereván között. A terület Azerbajdzsántól az 1992-1994-ben, Örményország támogatásával megvívott háború eredményeként szakadt el, amelyben 30 ezer ember veszítette életét, és százezrek kényszerültek menekülésre. A tartomány parlamentje 1996-ban kikiáltotta Hegyi-Karabah függetlenségét, de ezt egyetlen ország sem ismerte el. Azerbajdzsán továbbra is saját területének tekinti a hegyi-karabahi enklávét. Az 1994 óta érvényben lévő tűzszünetet mindkét oldalon rendszeresen megsértik.

A Telex csak tőled függ. Legyél a rendszeres támogatónk!
Támogatom!
A Telex csak tőled függ. Legyél a rendszeres támogatónk!
Támogatom!