Panaszt és feljelentést tettünk, amiért kollégáinkra rendőrt küldött a TEK, hogy ne tudják kérdezni Szijjártót

Május 23-án Kalocsán tartott lakossági fórumot a helyi polgármester, a térség országgyűlési képviselője és Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter. A fórumra videós kollégáink – Sarkadi Zsolt és Halász Júlia – is elmentek, hogy beszámoljanak a rendezvényről, és kérdéseket tegyenek fel a külügyminiszternek az orosz hekkertámadásról. Az eseményt nyilvánosan hirdették meg a helyi médiában, kollégáink a helyszínen regisztráltak, végül mégis indoklás nélkül kizárták őket. A fórum után a parkolóban aztán egy fal melletti keskeny sávot – ahol kérdezni tudták volna a távozó minisztert – hirtelen műveleti területté nyilvánítottak, majd láthatóan azzal a szándékkal, hogy akadályozzák kollégáinkat a munkájukban, a rendőrség igazoltatásba, majd váratlan kameraszám-ellenőrzésbe kezdett.

Mind a fórumról való kizárással, mind a munkatársainkat akadályozó rendőrségi intézkedéssel szemben jogi eljárást kezdeményeztünk.

A részben sajtónyilvános fórum

Nem nehéz belátni, hogy egy nyilvánosan meghirdetett kampányesemény a választási kampány hajrájában, egy miniszter jelenlétével, egy kiemelten fontos közérdekű történés – orosz hekkertámadásról szóló friss információk – után minden szempontból sajtónyilvánosnak minősül, arról minden magyarázat nélkül kizárni egy kiválasztott sajtóterméket, az nincs rendben. De a jog sem ismeri azt a fogalmat, hogy egy nyilvános esemény csak részben nyilvános.

Álláspontunk szerint a kalocsai rendezvény választási gyűlés volt, az arról való kizárásunkkal pedig a szervezők megvalósították a gyülekezési joggal való visszaélés szabálysértését, illetve a sajtó- és véleménynyilvánítási szabadsághoz való jogunkat is korlátozták. Ezért feljelentést tettünk gyülekezési joggal való visszaélés szabálysértése miatt, hiszen aki a gyűlés szervezőjeként a magát újságíróként igazoló személyt a gyűlésről kizárja, szabálysértést követ el.

A „nem-e körözött” kamera

A fórumról való kizárás után kollégáinkat rendőri intézkedés alá vonták, teljesen egyértelműen azzal a szándékkal, hogy ne tudjanak kérdezni a minisztertől. A rendőrök hirtelen rámutattak egy fal melletti sávra, ahol kollégáink álltak, hogy az műveleti terület, és el kell hagyniuk, majd igazolványokat kértek, sőt egy megjelenő TEK-es százados arra utasította a rendőröket, ellenőrizzék a forgó kameránk számát, hogy nem körözik-e. A szándék itt is látványos volt: közben ne tudjon forgatni a munkatársunk. A miniszter távozása után aztán hirtelen okafogyottá vált az intézkedés, az igazolványokat visszaadták, a kameránkról pedig sosem fog kiderülni, hogy körözik-e.

Kollégáink a Magyar Helsinki Bizottság segítségével hivatalosan is panaszt tettek az intézkedés miatt a rendőrséggel szemben. Szerintünk ugyanis az intézkedő rendőrök tényleges indok nélkül, visszaélésszerűen, csak azzal a szándékkal alkalmazták a területlezárást, hogy akadályozzák kollégáink munkavégzését.

Az igazoltatás maga is jogszerűtlen és jogalap nélküli volt, és szintén egyértelműen az a szándék vezérelte, hogy akadályozzák kollégáinkat a munkájuk elvégzésében.

Ahogy a kollégánk, Halász Júlia által használt videókamera gyári számának ellenőrzése is jogalap nélkül, jogszerűtlenül történt, hiszen nyilvánvalóan megalapozatlan azt feltételezni, hogy egy országos online hírportál forgatócsoportja olyan kamerát használna, amelynek esetében felmerülne, hogy az körözött, lopott. A cél egyértelműen az volt, hogy a miniszter távozása alatt ne tudja használni a kamerát.

A magyar rendőrség és a TEK szerint nekik nem kell válaszolniuk

Az egész május 23-i jelenetsor számos releváns kérdést vetett fel a rendőrséggel, illetve a TEK és a rendőrség viszonyával kapcsolatban. Mindkét szervezetet megkérdeztük az eset után, több levelet küldtünk, de az elmúlt egy hónapban egyik helyről sem kaptunk választ.

Többek között azt szerettük volna megtudni tőlük, mi indokolta a műveleti területté nyilvánítást, ki és mi alapján döntött erről, bárki vagy bármi jelentett-e veszélyforrást, mióta számítanak veszélyforrásnak a munkájukat végző újságírók. Azt is megkérdeztük, mennyire bevett gyakorlat, hogy egy igazoltan újságíró kamerájának sorszámát ellenőrzik a riport készítése közben. Igazoltattak-e bárkit azon fotósok, videósok, újságírók közül, akik bementek a fórumra a külügyminiszter közvetlen közelébe, ellenőrizték-e a rendezvényre bejutó bármelyik fotós, videós eszközének sorszámát. Azt is megkérdeztük mindkét szervezettől, hány esetben fordult elő olyan intézkedés, hogy egy újságíró kamerájának gyári számát szúrópróbaszerűen ellenőrizték, és kiderült, hogy lopott a kamera. És egyáltalán: milyen jel mutatott arra, hogy újságíró kollégáink esetleg körözött kamerával dolgoznának?

És természetesen azt is megkérdeztük mindkét szervezettől, hogy végül kiderítettek-e valamit, hiszen látható volt, hogy az igazoltatás, a számellenőrzés teljesen értelmét vesztette, ahogy a miniszter elhagyta a helyszínt.

Egyetlen kérdésünkre sem kaptunk választ egy hónap alatt, a rendőrség pedig simán csak továbbította kérdéseinket a TEK-nek. Többek között ezért is döntöttünk a jogi lépések mellett: nem szeretnénk természetesnek venni, hogy újságírókat zárnak ki nyilvános eseményekről, és a rendőrséget arra használják, hogy indokolatlan módon megpróbálják elzárni a sajtót a hatalom gyakorlóitól, nem szeretnénk természetesnek venni, ha nyilvánvaló jogsértések válaszok és következmények nélkül maradnak.