Véletlenül derült ki a kormány 244 milliárdos projektje, amiről hónapok óta titkolóznak

Ki kell adnia a Nemzeti Vagyonkezelőnek azt a 244 milliárd forintos szerződését, amely értelmében átvesz egy zuglói gigaberuházást a kormányközeli Balázs Attila cégétől – osztotta meg Hadházy Ákos független parlamenti képviselő a Fővárosi Törvényszék döntését (a leírás alapján a döntés nem jogerős).

• Bár több helyen terjed az a narratíva, hogy az állam egy „gödröt” vett ennyi pénzből, az értelmezésünk szerint az egész projekt kerül ennyibe, nem maga az építkezési terület.

Az összeghez képest a 244 milliárdos projekt az egyik legrejtélyesebb állami beruházás a Fidesz hatalomra kerülése óta. Miközben a globális irodapiac válságban van, a kormány sorra hozza megszorító intézkedéseit és függeszt fel állami projekteket, lényegében semmilyen szinten nem kommunikál az elmúlt évek egy legjelentősebb állami vásárlásáról.

• A 244 milliárdos üzlet bármiféle részlet nélkül egyedül a Nemzeti Vagyonkezelő szerződéslistáján tűnt fel, amelyet Hadházy vett észre júniusban. A G7 azóta hiába kereste többször is az MNV-t és az építési minisztériumot, nem reagáltak. A kormány sem kommunikált semmit azon kívül, hogy Gulyás Gergely egy kormányinfón annyit árult el konkrétumok nélkül, hogy egy kis kormányzati negyed épül a területen.
• Hadházy szerint a per során az MNV többek között arra hivatkozva nem akarta nyilvánossá tenni a szerződést, hogy annak az alapadatait „csak véletlenül tették ki a honlapjukra”. Azzal érveltek, hogy „ez csak döntéselőkészítő adat, mert csak előszerződésről van szó”, Gulyás ugyanakkor nem cáfolta a szerződés tényét.

: a zuglói telket az önkormányzat 2006-ban adta el, hogy pláza, parkoló, lakások, irodaépületek és közösségi parkok épüljenek, de ebből nem lett semmi. 2019-ben továbbadták az önkormányzat jóváhagyásával Balázs Attila cégének, a számos állami projektben résztvevő Bayer Constructnak. 30 milliárd forintos vagyonával Balázs a 60. leggazdagabb magyar.

Számokban: a Bayer márciusban mutatta be terveit, amely a „helyi nyilvánosság kritikus fogadtatásának hatására jelentősen módosult”. Egy lakó- és hét irodaépületet terveztek építeni: 168 lakást, 10 ezer négyzetméteren üzleteket és 130 ezer négyzetméteren irodaterület. Egy hónappal később azonban már el is adták a projektet, amelyről azóta sem tudni, hogy pontosan mi lesz belőle.

Mi következik? Az említett kormányinfón Gulyás annyit mondott, hogy állami szervezetek költöznek majd Zuglóba a belvárosból: bérelt ingatlanokat így sajátra cserélnek, illetve több belvárosi ingatlant terveznek értékesíteni. Példaként a NAV-ot és a Központi Ellátási Főigazgatóságot (KEF) nevezte.

Igen, de: a KEF említése azért hat különösnek, mert éppen 2018-ban készült el egy 7 milliárd forintos beruházás „saját központjának egységes elhelyezésésre”, amellyel 10 ezer négyzetméter iroda és raktár épült.

Tágabb kontextus: az átláthatatlanság mellett azért is visszás a projekt, mert az állam úgy költ el a projektre közel 250 milliárd forintot, hogy közben sorra hoz megszorító intézkedéseket. 277 állami projektet fújt le, nincs pénz a vasúti infrastruktúra fejlesztésére, a minisztériumokban és háttérintézményeikben leépítések kezdődtek, Gulyás Gergely pedig azt mondta, hogy ezekben az időben szerinte indokolt a kisebb hajó és a nagyobb szerénység.

• Ráadásul egy olyan szektorba fektet az állam, amely globálisan hanyatlik. Budapesten 2019 vége óta nő az irodák kihasználatlansági aránya, idén elérte a 12 százalékot. Az irodapiacot világszerte szorongatják a magas kamatok, az ingatlanár-csökkenés és a kihasználatlanság, sok befektető számára a kereskedelmi ingatlanok terhet jelentenek.
• Az állam nem először üzletel úgy kormányközeli vállalkozókkal, hogy ahhoz nem világos, hogy milyen állami érdek fűződik: rengeteget bukott például akkor, amikor visszavette Mészáros Lőrinctől a veszteséget mátrai erőművet vagy amikor 49 százalékos részesedéssel szállt be a 4ig mellé a Vodafone megvásárlásába.